A gyermekkor egy csodálatos és egyben kihívásokkal teli időszak, melyet számos fejlődési szakasz és érzelmi változás kísér. A normál gyermeki fejlődést számos szorongásos jelenség kíséri. A csecsemőnél a 6-8 hónapos korban megjelenő idegenfélelem, kisgyermekkorban bizonyos fóbiák, az iskoláskorú gyermekek teljesítményszorongása, a serdülőkor bűntudati jellegű félelmei gyakori jelenségek. Ezek a természetes reakciók azonban néha intenzívebbé válhatnak, szorongásos zavarok formájában jelentkezve, amelyek megnehezíthetik a gyermek mindennapi életét és fejlődését.
A szorongás megjelenési formái gyermekkorban
A szorongás sokféleképpen nyilvánulhat meg gyermekkorban, gyakran nehezen felismerhetően. A leggyakoribb formák közé tartoznak:
Szeparációs szorongásos zavar
Ez a leggyakoribb szorongásos zavar kisgyermekkorban. A gyermeket a szülővel vagy önmagával kapcsolatos nem valós félelmek gyötrik, nem mer iskolába menni, fél este elaludni, mivel ez is egyfajta elkülönülést jelenthet a szülőktől. Minden idegen, ismeretlen helyzet elviselhetetlennek tűnik számára, csak a családon belül vagy az ismerős környezetben érzi jól magát. A szeparációs szorongás a szeretett személytől, többnyire az anyától való elszakadás miatt jelentkezik, és az enyhe várakozási félelemtől a teljesen kifejlett pánikállapotig terjedhet. A gyermek fél attól, hogy elhagyja az anya, valami baj történik vele és nem tud visszatérni, vagy pedig attól, hogy az anya távollétében vele történik valami baj. A szeparációtól való félelem megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi az óvodában vagy az iskolában való tartózkodást. A 4 évesnél idősebb gyerek a tiltakozásnak és a szorongásnak nyilvánvaló jeleit mutatja, amikor az anyjától ill. a megszokott környezetétől el kell szakadnia egy rövid időre. Az első komoly szeparációs szorongás színhelye az óvoda. A beszokatási időt követően a szeparációs szorongásnak el kell múlnia, és ha mégis rendszeresen előfordul, akkor a szeparációs szorongást magatartási zavarként tartjuk nyilván. A szeparációs szorongásos tüneteit mutató gyerek nehezen szakad el szüleitől. Reggelente rosszkedvű, gyakran fáj a feje, hasmenése van, és csak folyamatos szülői biztatásra indul el az óvodába vagy az iskolába. Minden olyan programtól, amely a szülőtől függetlenül pl gyermekközösségben zajlik (tábor, többnapos kirándulás) húzódozik. A szeparációs szorongás legtöbb esetben együtt jár az elalvás zavarával, hiszen az alvás egy szeparációs helyzet, és félelmet ébreszt.
Iskolafóbia (iskolalátogatás elutasítása)
Az iskolalátogatás elutasítása (korábban iskolafóbiának nevezték) gyakori jelenség, melynek hátterében állhat az előbb említett szeparációs szorongásos zavar, de az is előfordul, hogy a gyermek számára vonzónak tűnik az iskolán kívüli élet, esetleg azért kerüli az iskolát, mert ott negatív élmények érték. Az iskolafóbia a 10 év körüli gyerekek jellegzetes érzelmi zavara. A kezdet általában fokozatos, és az iskolába indulás körüli nehézségekben mutatkozik először. A gyermek gyakran testi tüneteket említ, melyek hátterében a sorozatos belgyógyászati vizsgálatok nem mutatnak ki organikus eltérést. Végül a gyermek kijelenti, hogy nem megy iskolába, mert fél. A betegség hirtelen kezdődhet. Az előzményben iskolaváltoztatást, testi betegséget vagy iskolai szünidőt is gyakran találunk. Iskolai vagy otthoni stressz is szerepel néha, de iskolafóbia jelentkezhet mindezek nélkül is.
Teljesítményszorongás
A teljesítményszorongó gyereknek a feladat, mint kaland és megoldás, a teljesítmény, mint siker alig foglalkoztatja, csak a kudarcot akarja elkerülni, ill. a szeretet elvesztését. Ha a teljesítményszorongó gyermek intelligenciája az átlag körül mozog, a szorongása feltűnő akadálya lehet az iskolai pályafutásnak. Az ilyen gyerek hiába tanulja meg elfogadható szinten a feladatokat, a számonkérésnél, különösen a szóbeli feladatok alkalmával „leblokkol”, felkészültségének csak töredékét képes nyújtani. A magasabb intelligenciaszintű teljesítményszorongó gyerek általában „túltanul”, azaz olyan biztonsági szinten teszi magáévá az anyagot, hogy az feleléskor keresztültör a szorongás okozta blokkon.
Fóbiák
A gyermekkorban kezdődő fóbiák gyakran megszűnnek felnőttkorra, de fent is maradhatnak. A legkülönbözőbb dolgoktól félnek a gyerekek pl. autóbaleset, lezuhanás, égés, rablás, betörés, haláleset, betörés, rossz jegy, szörnyek, állatok pl. Félelem olyan tárgyaktól vagy helyzetektől, amelyek az elfogulatlan szemlélő véleménye szerint nem tartalmaznak semmiféle fenyegetést. A másik tünet pedig a fóbiás ember állandó törekvése arra, hogy ezeket a félelmet kiváltó ingereket elkerülje. Gyerekeknél, akár óvodáskortól kezdődően, különösen az állatfóbiák gyakoriak: kígyó, egér, rovar, kutya közelében, az állat láttán jelentkeznek a szorongás tünetei, melyek szélsőséges esetben szorongásrohamba, pánikreakcióba is torkollhatnak. A gyerekek törekszenek arra, hogy a fóbikus ingert elkerüljék, de ebből a felnőtteknél sokkal kevésbé sikeresek. A gyerekek fóbiáit ugyanis nagyon sokszor sem a felnőttek, sem a kortársak nem veszik komolyan, és az ő esetükben éppen ez az oka annak, hogy a szükségesnél ritkábban részesülnek pszichoterápiában. A szociális fóbia gyermekkorban ritkán fordul elő, mert a gyerek nem magától megy a környezetbe, hanem viszik, akár van szociális fóbiája, akár nincs. Itt inkább mutizmusnak (nem szól senkihez egy szót sem) vagy elkerülő magatartásnak nevezzük.
Kényszerbetegség
A szorongásos betegségeket gyakran kíséri különféle kényszerbetegség, a gyermek állandó kényszert érez pl. a kézmosásra, állandóan ellenőriznie kell, hogy elvégezte-e feladatait, stb. Előfordulhatnak különféle kényszercselekedetek is. A gyermek visszatérő tartós gondolatokról, késztetésekről számol be, amelyeket olyan kínzónak él meg, hogy az erős szorongást okoz számára. Ezek a gondolatok távol állnak általában az élet reális problémáitól, s a személy igyekszik ezeket elfojtani. Felismeri, hogy ezek a gondolatok, késztetések saját lelki működésének az eredményei, bár gyermekkorban ez a belátás hiányozhat is. Kényszercselekvés esetén a gyermek a szorongást okozó kényszergondolatokra kényszercselekedetekkel ( vagy gondolati folyamatokkal) reagálhat, amely a kényszergondolatokhoz kapcsolódó szorongásait csökkentheti. Célja: a szenvedés megelőzése, csökkentése, vagy valami rettegett esemény elhárításának a vágya. A kényszergondolatok vagy cselekedetek gyakran igen időigényesek, kihathatnak a tanulásra a családi vagy kortárskapcsolatokra is.
Pánikroham
Stresszhatásra bekövetkező élettani elváltozások játszódnak le, de pánikrohamnál nincsen nyilvánvaló kiváltó stresszor és a tünetek kognitív interpretációja más -a beteg nem tudja, hogy mikor és hol is lehetett a szorongás kiindulópontja, s nem tudja, hogy milyen- alapvetően indifferens- külső vagy belső ingerek lehetnek felelősek a roham létrejöttéért -a váratlan panaszoknak különféle irracionális magyarázatot adnak (pl. megőrülés, halál, szívroham, fulladásos roham, ájulásérzés, paraesthesia, deperszonalizáció, a realitás elvesztésétől való félelem ) -roham alatti viselkedésre általában bénultság vagy céltalan mozgásvihar jellemző (fiziológiás stresszreakció lezajlása után: a gyermek megfelelő viselkedést mutat, a helyzet megoldására törekszik, menekül a helyzetből vagy támadóvá válik) -pánikroham esetén a gyermekbetegekkel általában az intenzív osztályokon találkozunk, ahol akut ( légzőszervi vagy kardiális) tüneteik rövid idővel a felvétel után megszűnnek, és állapotuk beavatkozás nélkül is stabilizálódik -a roham után az ismétlődéstől való félelem marad vissza, s kialakulhat a betegségtudat, illetve az ún.
A szorongás okai gyermekkorban
A gyermekkorban jelentkező szorongás hátterében számos tényező állhat:
- Változások a családi életben: Kistestvér érkezése, költözés, szülők válása, vagy egy családtag halála jelentős bizonytalanságot okozhat a gyermek számára.
- Szülői magatartás: A túlzott szigor, a következetlenség hiánya, a határok hiánya, vagy éppen a túlzott elvárások is kiválthatnak szorongást. Az is előfordulhat, hogy a szülő maga is szorongó típus, és ezt a gyermek továbbviszi.
- Negatív élettapasztalatok: Az iskolában vagy más közösségben átélt negatív élmények, mint például bántalmazás, csúfolódás, vagy a beilleszkedési nehézségek, mély nyomot hagyhatnak a gyermekben.
- Genetikai hajlam: Bizonyos szorongásos zavarok családon belül halmozódhatnak, ami genetikai hajlamra utalhat.
- Környezeti hatások: A modern, rohanó világ, a társadalmi elvárások, a digitális eszközök túlzott használata is hozzájárulhat a gyermekek stressz- és szorongásszintjének növekedéséhez.
A szorongás kezelési lehetőségei
A szorongás kezelése összetett feladat, amely gyakran több megközelítést igényel. Fontos hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a problémák korai felismerésére.
Pszichoterápiás lehetőségek
A leggyakoribb és leghatékonyabb módszerek közé tartoznak a pszichoterápiás technikák:
- Egyéni pszichoterápia: Kognitív-viselkedési terápiás stratégiák alkalmazása jelentős lehet. A kognitív terápia általában csak akkor lehet sikeres, ha valójában nem pusztán a racionalitás szintjén működik, hanem a képzelet és érzelmek átdolgozását is megsegíti.
- EMDR (Eye Movement Desensitisation and Reprocessing): Ez a trauma feldolgozására alkalmas módszer hatékonyan alkalmazható poszttraumás stressz szindróma (PTSD) és más szorongásos zavarok kezelésében.
- Művészetterápia: A rajzolás, festés, gyurmázás, zenehallgatás és egyéb kreatív tevékenységek segítenek a gyermekeknek kifejezni érzéseiket, feldolgozni a stresszt és csökkenteni a szorongást. Már 45 perc alkotás is jelentősen csökkentheti a kortizolszintet.
- Neurofeedback: Az alfa-théta mély-állapotokba vezető neurofeedback tréning képes a pácienst e gyógyító mélységekig kalauzolni. Az agykéreg lecsendesítésével tudunk a mélyebb emlékekig hatolni. Az egyre lassuló alfa majd théta hullámokat jutalmazzuk a neurofeedback során.
Relaxációs és mindfulness technikák
A relaxációs és mindfulness gyakorlatok segítenek a gyermekeknek megnyugodni, csökkenteni a stressz-szintet és fejleszteni az önkontrollt. Négyéves kortól el lehet kezdeni a relaxációs gyakorlatokat, melynek segítségével játékos formában, észrevétlenül taníthatjuk meg gyermekünknek, hogyan kell ellazulni, megnyugodni. Ezek a módszerek az érzelmi agy (jobb félteke) számára olyan kincsek, mint az analitikus agynak (bal félteke) a logika vagy az értelem.
- Légzéstechnikák: Lassú, mély légzés, hasi légzés segíthet a fizikai és mentális ellazulásban. Például a 4 másodperces belégzés, 4 másodperces bent tartás, 4 másodperces kilégzés.
- Progresszív izomrelaxáció: A különböző izomcsoportok megfeszítése és ellazítása segít a testi feszültség oldásában.
- Tudatos megfigyelés: A gyermekek bátorítása, hogy figyeljenek a környezetükre, hangokra és érzéseikre, segít kiszakadni a gondok örvényéből és a jelen pillanatba kapcsolódni.
- Naplóírás: A napló vezetés segíthet a gyermekeknek feldolgozni érzelmeiket, gondolataikat és tapasztalataikat.
- Hála gyakorlása: A naponta feljegyzett dolgokért való hála kifejezése erősíti a pozitív gondolkodást és csökkenti a stresszt.
Mese Meditáció - Dobáld ki magadból a rossz érzéseket
Szülői támogatás és megértés
A szülő szerepe kiemelten fontos a gyermek szorongásának kezelésében. Fontos, hogy a szülők megértsék gyermekük félelmeit, ne bagatellizálják el azokat, és nyugalmat, biztonságot sugározzanak. A nyílt kommunikáció, a közös programok és a szeretetteljes légkör mind hozzájárulnak a gyermek érzelmi egyensúlyához.
A szorongás leküzdése, félelmek oldása nagyon hatékony az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) segítségével. Érdemes időben kezelni a helyzetet! Jelentkezz Gyerek tanácsadásra, hogy közösen kidolgozzuk a legjobb megoldást! Itt nemcsak a probléma megismerése, a közös célok felállítása történik meg, de személyes tapasztalatot szerzel a stresszkezelő módszerek alkalmazásában.
Összegzés
A gyermekkorban jelentkező szorongás természetes fejlődési folyamat része lehet, de ha intenzívvé válik, komoly problémákat okozhat. A szülők, pedagógusok és szakemberek közös összefogásával, a megfelelő stratégiák alkalmazásával azonban hatékonyan kezelhető. A cél, hogy a gyermekek megtanulják felismerni és kezelni érzelmeiket, fejleszteni megküzdési stratégiáikat, ezáltal kiegyensúlyozott, boldog felnőtté váljanak.
tags: #allando #feszultseg #kisgyerek #mellett