A szülésznői hivatás és az otthonszülés biztonsága

A szülésznő munkája kulcsfontosságú a várandós nők és az újszülöttek gondozásában, amely magában foglalja a várandósság alatti, a gyermekágyas időszakban, illetve nőgyógyászati betegeknél ellátandó gondozási és ápolási feladatokat. A szülésznő személyiségének fontos része az empátia, a gondoskodás és a törődés, a szülőszobai szolgálat is ennek szellemében történik. Szakszerűen és etikusan kell kommunikálnia a szülő nővel és hozzátartozóival, valamint a munkatársakkal. Fontos a nyugodtság, a határozottság. Tanácsadás formájában készíti fel a várandós nőt a szülésre, az újszülött fogadására, és aktívan vesz részt a várandósgondozásban a szülész-nőgyógyász szakorvossal együtt.

Amikor a szülés megindul, előkészíti, majd folyamatosan támogatja, bíztatja a szülő nőt, nyomon követi a szülés haladását, az anyai-magzati állapotot, értékeli és dokumentálja megfigyeléseit.

A szülésznői képzés és kompetenciák

A szülésznői képzés átfogó tudást nyújt a következő területeken:

• Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana
• Neonatológia, újszülött újraélesztés és gyakorlata
• Gyermekgyógyászat
• Várandósság pszichoszomatikája, anya-magzat kommunikáció, szülésre felkészítés
• Szimulációs esettanulmányok, klinikai genetika, klinikai ismeretek
• Ápolástani alapismeretek, belgyógyászat, sebészet, intenzív terápia, aneszteziológia
• Alternatív medicina, komplementer medicina, transzkulturális ápolás, egészségpedagógia
• Területi szakmai gyakorlatok a szülészet-nőgyógyászati ellátás különböző területein.

Különbségek a bábák és szülésznők között

Nyugat-Európában a szülésznői szakma teljesen önálló. A szülésznők a normális, élettani szülés és a női egészség szakértői: fogamzásgátló szert és bizonyos gyógyszereket írhatnak fel, fogamzásgátló eszközt helyeznek fel, és ők végzik a várandósgondozást is. A gondozás során felismerik a magasabb kockázatú eseteket, és átirányítják szülész-orvosi gondozásba.

Azokban az országokban, ahol a szülésznői rendszer teljesen integrált a szülészeti rendszerbe (pl. Hollandia), ugyanaz a szülésznő kísérhet szüléseket otthon is és a kórházban is, a szülők választása szerint. Angolul mindkét szerepre a "midwife" kifejezést használják.

Magyarországon a kórházi szülésznők önálló döntéseket nem nagyon hoznak, sokkal inkább a szakorvos alárendeltjei, és leginkább speciális asszisztenciát biztosítanak a szülészorvosoknak. Az otthonszülést kísérő szülésznőket viszont bábáknak hívják, mivel ők nemcsak szülésznői képesítéssel, hanem ennél jóval nagyobb kompetenciával rendelkeznek, hasonlóan nyugat-európai kollégáikhoz, önálló döntéseket hoznak a szülés során (pl. döntés esetleges kórházi transzferről, beavatkozások szükségességéről stb.). Ehhez sokéves szüléskísérési gyakorlattal rendelkeznek, mire önállóan kísérnek szüléseket. Ráadásul a magyar törvények szerint a bábáknak speciális képzettséget kell szerezniük újszülött újraélesztés és felnőtt újraélesztés terén, és ezt a képzésüket kétévente meg is kell újítaniuk.

Az otthonszülés biztonsága

Az otthonszülés egyre nagyobb népszerűségnek örvend, de a biztonságával kapcsolatban számos tévhit él. Fontos, hogy informált leendő szülőként ne csak a sajtó narratíváját hallja, hanem tényszerűen, kutatási eredményekre támaszkodva tájékozódjon.

Az a nézet, miszerint 150 éve mindenki otthon született, de nagyon magas volt a csecsemő- és anyai halandóság, manapság pedig a kórházi szülések miatt alacsony, félrevezető. Az elmúlt másfél évszázadban rohamosan javultak a szülések kimenetelei, de ennek fontos tényezői voltak, melyek nem kizárólag a kórházi környezethez köthetők:

• Kézmosás és fertőtlenítés: 1847-ben Semmelweiss Ignácnak köszönhetően bevezették a kézmosást és az eszközök fertőtlenítését a szülészeti és nőgyógyászati vizsgálatok során, ami drámai mértékben csökkentette az anyai halálozást.
• Életkörülmények javulása: A II. világháború után megszűnt az éhezés, javultak a lakhatási körülmények, elérhetővé vált az egészségügyi ellátás és a fogamzásgátló eszközök, valamint megszűnt a TBC. Így sokkal jobb egészségi állapotban lévő édesanyák szültek.
• Antibiotikumok elterjedése: A hatvanas években az antibiotikumok drámai mértékben csökkentették a szüléssel kapcsolatos halandóságot, mivel a baktériumos fertőzések már nem jelentettek szinte biztos halált.
• Terhesgondozási rendszer: Szintén a hatvanas évek körül vezették be a mindenki számára elérhető terhesgondozási rendszert.

Az otthonszüléssel kapcsolatban időnként téves felfogás, hogy ha valaki otthon szül, akkor nem részesül terhesgondozásban. Ez természetesen egyáltalán nincs így. A terhesgondozás egyik legfontosabb célja, hogy felismerjék azokat a várandóssággal kapcsolatos komplikációkat, kockázati tényezőket, amik a szülés kockázatát megemelik, és amik miatt az édesanya kikerül az otthonszülés köréből.

Jogi szabályozás és feltételek

Az otthonszülés - nemcsak Magyarországon, de a fejlett országokban mindenhol - csakis olyan édesanyák számára biztonságos lehetőség, akik egészségesek és a várandósságuk normál kockázatú. Fontos hangsúlyozni, hogy kockázatmentes várandósság és szülés egészen egyszerűen nem létezik. Bár nagyon ritkán, de még ma is létezik újszülött halálozás, halvaszületés, sőt szüléssel kapcsolatos anyai halálozás is, még a legmodernebb kórházi körülmények között is.

Évente kb. 60-70 újszülött sajnos meghal, és körülbelül 12-13 édesanya is a szülés kapcsán veszti el az életét (kb. 90 000 szülés mellett). Ezek az esetek kórházban történnek, de sajnos megtörténnek.

A jogi keretek szigorúan szabályozzák, hogy milyen tényezők zárják ki az otthonszülés lehetőségét, ezzel biztosítva, hogy csak egészséges, normál kockázatú várandósok kerüljenek az otthoni szülés körébe. Magyarországon ez a jogi szabályozás még sokkal szigorúbb, mint a legtöbb Nyugat-Európai országban. A szabályozás szerint nem szülhet otthon az az édesanya, aki:

• 18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb;
• ikreket vár;
• farfekvéses a baba;
• ha a baba 4 kg-nál nehezebbre becsült;
• ha a szülés a betöltött 37. hét előtt vagy a 41. hét után történik.

Az otthonszülés biztonságát növelik a szakszemélyzettel és a tárgyi feltételekkel szemben támasztott követelmények is. Csak olyan helyszín alkalmas otthonszülésre, ahol a háttérkórház 20 percen belül elérhető távolságban van, és ahol a minimális higiénés feltételek adottak (pl. folyóvíz, vízöblítéses WC, áram). A bábák hatalmas csomagokkal érkeznek, sok eszközt hoznak magukkal, többek között szívhang hallgatót, vérnyomásmérőt, mérőeszközöket, és diszkréten előkészítik az újszülött lélegeztetésére alkalmas eszközöket is.

Tudományos kutatások az otthonszülés biztonságáról

Egy széles körű ausztrál kutatás (2000-2012 között, 1,25 millió szülés vizsgálatával) azt elemezte, hogy a szülés kimenetele függ-e a helyszíntől. A kutatásban csak egészséges édesanyák vettek részt, akiknek komplikációmentes volt a várandósságuk és fejvégű babát vártak. Az eredmények szerint a szülés kimenetele nagyban függ a szülés helyszínétől:

• A spontán, normális lefolyású hüvelyi szülés esélye kétszer akkor volt a szülőotthonokban és hatszor akkora volt otthonszülésnél, mint a kórházi szüléseknél.
• A kutatók semmiféle eltérést nem tapasztaltak újszülött halálozás és az újszülöttel kapcsolatos komplikációk terén a helyszínek között.
• Viszont a kórházon kívüli szüléseknél szignifikánsan alacsonyabb volt az előfordulása az oxitocin szükségességének, a gátmetszésnek, a gátsérüléseknek, a súlyos gátsérüléseknek, a fogós vagy vákuumos szülésbefejezésnek és a császáros szülésnek is.

Összehasonlításképpen 2012-ben Ausztráliában az összes szülésre vetített császáros szülések aránya 32% volt, míg Magyarországon ma ez a szám 42%. Az Egészségügyi Világszervezet konszenzusa szerint a császármetszés aránya 10-15% körül „normális”. Ahol meghaladja a 15%-ot, ott ezt a megoldást túlzásba viszik, és nőket, kisbabákat tesznek ki indokolatlanul egy hasi nagyműtét kockázatának. Magyarországon az egészséges, normál kockázatú várandóssággal rendelkező kismamák számára az otthonszülés még jelentősen csökkentheti a szüléssel kapcsolatos kockázatokat.

Ez nem azt jelenti, hogy az otthonszülésre rá kell beszélni, vagy le kell beszélni bárkit. A szülés folyamatának egyik legfontosabb tényezője a támogatottság és a biztonság érzete. Az pedig nagyon szubjektív, hogy hol érezzük magunkat biztonságban; van akinek a kórházi környezet biztosítja ezt, van akinek az otthona nyugalma és a háborítatlanság.

tags: #a #szuleszno #terve #angolul