A gyermekvállalás és -gondozás időszaka számos változást hoz a szülők életében, melyek közül az egyik legfontosabb a munkába való visszatérés kérdése. Magyarországon a jogszabályok széles körű védelmet és lehetőségeket biztosítanak a szülőknek, hogy összeegyeztethessék a gyermeknevelést és a munkát.
A munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) részletesen rendelkezik a fizetés nélküli szabadság feltételeiről, igényléséről és megszüntetéséről, különös tekintettel a gyermekgondozási célú távollétekre.
Fizetés nélküli szabadság jogalapjai és feltételei
A fizetés nélküli szabadság, mint a munkaviszony szüneteltetésének egyik formája, több esetben is igénybe vehető. Vannak olyan esetek, amikor jogszabályi előírás alapján, kötelező jelleggel megilleti a munkavállalót, és vannak olyanok, amikor csak a munkáltató hozzájárulásával vehető igénybe.
Törvény által biztosított fizetés nélküli szabadság
Ez az az eset, amikor a munkáltatónak nincs mérlegelési joga, el kell fogadnia a fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet. Ilyenkor a munkavállaló egyoldalú bejelentéssel is kiveheti a szabadságot. A jogszabály az alábbi eseteket nevesíti:
- Gyermek gondozása céljából: A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig jogosult fizetés nélküli szabadságra. Örökbefogadott gyermek gondozása céljából a gyermekgondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított 3 évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig jár.
- Beteg gyermek ápolása: A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának tartama alatt.
- Hozzátartozó tartós, személyes ápolása céljából: Hozzátartozó tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár.
- Tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítésére.
Megállapodáson alapuló fizetés nélküli szabadság
A kötelező eseteken túl a munkáltató hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra menjen. Ezt minden esetben a munkavállalónak kell kezdeményeznie, de azt a munkáltató nem köteles engedélyezni. Ilyenkor a feleknek írásbeli megállapodásba kell foglalniuk a részleteket. Ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság maximális időtartama nincs univerzálisan korlátozva, a felek által közösen meghatározott időszak leteltével szűnik meg.
Szülési szabadság és a gyermekgondozási célú ellátások
A gyermek születését megelőzően és azt követően is speciális szabadságok és ellátások állnak rendelkezésre, amelyek jelentősen befolyásolják a fizetés nélküli szabadság igénybevételét.
Szülési szabadság
Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg, melyből két hetet köteles igénybe venni. Ez a két hét a szülés várható időpontja elé is eshet. Fontos megemlíteni, hogy a 24 hetet egybefüggően kell kivenni, így amennyiben azt az anya megszakítja, a fel nem használt idő elveszik.
A szülési szabadság idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg, melyet a Kincstár folyósít, és az adó- és járulékköteles. A szülési szabadság teljes időtartama munkában töltött időnek minősül.
CSED, GYED és GYES
- Csecsemőgondozási díj (CSED): A CSED folyósításának időtartama alatt (a szülési szabadsággal megegyező 24 hét) a jogosult nem folytathat kereső tevékenységet.
- Gyermekgondozási díj (GYED): A CSED lejártát követően igényelhető, általában a gyermek 2 éves koráig, ikergyermekek esetén 3 éves koráig. A GYED ideje alatt már lehet keresőtevékenységet folytatni, a gyermek fél éves kora után időkorlátozás nélkül.
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A GYED lejártát követően, a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. A GYES alanyi jogon járó szociális ellátás, amely minden igénylőnek - bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül - egyformán jár. A GYES mellett korlátlanul lehet munkát végezni, legyen szó munkaviszonyról, vállalkozásról, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyról. Azonban a GYES-ben részesülő személy kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
Szabadságra való jogosultság és felhalmozott szabadság
A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a szülőnek a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság. A szabadságra való jogosultságot a Munka Törvénykönyve az alábbiak szerint határozza meg:
Munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja is.
Felhalmozódott szabadság kiadása
A távollét alatt felhalmozódott, valamint az esetlegesen szülés előtt bent ragadt szabadságokat a visszatérést követő és/vagy a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adnia a munkáltatónak, ez kötelessége. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehetséges.
A visszatérés a munkába általában azzal kezdődik, hogy a munkavállalónak kiadják a szülés után felhalmozódott szabadságát. Ezalatt már a magasabb, emelt bért kell részére számfejteni.
Pótszabadságok gyermekek után
Nemcsak életkor alapján jár pótszabadság egy munkavállalónak, hanem a 16 évesnél fiatalabb gyermekeinek száma után is:
- 1 gyermek esetén: +2 nap
- 2 gyermek esetén: +4 nap
- 2-nél több gyermek esetén: összesen +7 nap
- Fogyatékos gyermekenként a fenti pótszabadság mértéke 2 munkanappal nő.
A pótszabadság számításánál a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezeket a pótszabadságokat a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, melyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
Visszatérés a munkába és a munkaszerződés módosítása
A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. A gyermek születése után kihívást jelenthet a munkába való visszatérés, hiszen rengeteg jogszabály van, amellyel a szülők csak ekkor szembesülnek.
Fizetés nélküli szabadság megszüntetése és visszatérés
A munkavállaló fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmét a munkáltatónak mindig el kell fogadnia. Nem utasíthatja el azzal az indokkal, hogy pillanatnyilag nincs felajánlható munkakör.
A fizetés nélküli szabadság megszüntetésére vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 30 nappal korábban kell közölnie a munkáltatójával. A szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén. Ez akkor is igaz, ha nem kapott beosztást az első munkanapra vonatkozóan. Így a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségének eleget tesz, és a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie, mivel szabadságot nem adhat arra a napra, mert azt 15 nappal előre jeleznie kellett volna.
Munkakör és munkabér
A munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli a munkaszerződés szerint. Főszabály szerint a munkáltató köteles ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni a munkavállalót. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.
Amennyiben a szülő távolléte alatti átszervezés miatt megszűnik az adott munkakör:
- Ha az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa tér vissza a gyermek hároméves kora előtt, akkor fel kell ajánlani neki egy másik, végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő munkakört. Ha azt alapos okkal nem fogadja el, akkor felmondással megszüntethető a munkaviszony.
- Ha elmúlt 3 éves a gyermek, akkor nincs állásfelajánlási kötelezettség, a munkakör megszűnésére való hivatkozással felmondhat a munkáltató.
A távollét megszűnése után a munkabér összegének módosításakor az azonos munkakörű munkavállalók részére a távollét ideje alatt adott átlagos éves béremelés mértékét veszik figyelembe. Ha nem volt ilyen munkavállaló, akkor a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
Munkaszerződés módosítása és rugalmas munkavégzés
2023. januártól újdonság az Mt-ben, hogy a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságról való visszatértést követően a munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat:
- a teljes vagy részmunkaidős,
- a távmunkavégzésre irányuló, valamint
- a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.
A munkavállaló pedig a fenti tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. A munkavállaló ezen kérelmét írásban kell indokolja, továbbá megjelöli a változtatás időpontját, melyre a munkáltató 15 napon belül írásban nyilatkozik. A kérelem elutasítását a munkáltató köteles megindokolni.
Részmunkaidő: A gyermek négy éves koráig a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az általános napi munkaidő felére szóló részmunkaidőre módosítani a szerződést. A 4 órás, megfelezett munkaidő valóban a dolgozó kérésén múlik, de ennek emelése 6 órára már a munkáltatóval közös döntés eredménye lehet.
Távmunka és munkarend módosítása: 2023-ban bevezetett újdonság, hogy a gyermek nyolcéves koráig kérhető majd a munkavégzési hely, valamint a munkarend módosítása, továbbá távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
Szülői szabadság
2023. január elsejétől került bevezetésre a szülői szabadság, ami azt jelenti, hogy a gyermek születésétől számított három évig 44 napot kivehet mind a két szülő szülői szabadság címén. Azonban van különbség a hagyományos szabadság és a szülői szabadság között. Előbbire a teljes bérét megkapja a munkavállaló, utóbbi esetében viszont csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállalónak, és ebből még levonásra kerül az adott időszakra folyósított a GYED vagy GYES összege.
Felmondás fizetés nélküli szabadság alatt és után
Fontos tisztázni, mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló vagy ha a munkáltató mond fel, egyáltalán milyen esetekben lehetséges mindez, különös tekintettel a felmondási tilalomra.
Felmondási tilalom
A felmondási tilalom azt jelenti, hogy például a várandós vagy az éppen a gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kismama munkaviszonya nem szüntethető meg. A felmondási tilalom nem az ellátásokhoz kapcsolódó védelem, hanem meghatározott, nevesített tartamokhoz, élethelyzetekhez köthető:
- a várandósság,
- a szülési szabadság,
- az apasági szabadság,
- a szülői szabadság,
- a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a felmondási tilalom csak a munkáltatóra vonatkozik. Egy olyan munkavállalónak, aki ugyan jogosult GYED-re, folyósítják is neki, de nem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot, bizonyos indokokkal fel tud mondani a munkáltatója - mégpedig jogszerűen. A munkavállaló jogosult az Mt. által védett tartamok alatt is felmondással élni, és a közös megegyezésre is lehetősége van a feleknek.
A fizetés nélküli szabadság megszüntetésével vagy megszűnésével az abszolút felmondási védelem sem jár többé, azaz adott esetben felmondhatnak munkavállalónak munkáltatói felmondással.
Felmondás a munkavállaló részéről
Nincs akadálya annak, hogy a munkaviszonyt a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevétele alatt is felmondja. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadság alatti felmondási időt nem kell letöltenie a munkavállalónak, mivel fizetés nélküli szabadságon van. Ha a szülő visszamegy dolgozni és ezt követően mond fel, akkor a munkaszerződésében meghatározott felmondási ideje érvényesül. Ez alatt a felmondási idő alatt, melyet le kell dolgoznia, a szabadsága kiadható. A ki nem adott szabadságot pedig meg kell váltania a munkáltatónak.