A magzati fejlődés egy elképesztően izgalmas időszak, amelyben az első pillanattól kezdve számos változáson megy keresztül a babád és te magad is. Mi történik pontosan a kilenc hónap alatt? Milyen változásokon megy keresztül az anya, és milyeneken a baba?
Az első trimeszter: A kezdetek és az alapok
Az első trimeszter a terhesség 1-12. hetéig tartó szakasza. Bár a trimeszter első két hetében valójában még nem vagy várandós, az anyai és apai csírasejtek egyesülése után a zigóta elkezdi vándorlását a petevezetékben. Közel egy nappal a megtermékenyülést követően a zigóta mitózis útján osztódni kezd, létrejön a szedercsíra, majd a hólyagcsíra.
A hólyagcsíra trofoblasztnak nevezett külső sejtrétegéből nyúlványokat bocsát ki, amelyek a méh szivacsos falába hatolva kapcsolatot alakítanak ki az anya vérereivel. Ezzel megkezdődik a csíraszakasz végét jelentő beágyazódás, amely során a hólyagcsíra a méhfalhoz tapad, és ott folytatja tovább fejlődését. Az embriókorszak kezdete, amikor a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, amelynek következményeként létrejön a szedercsíra, majd a hólyagcsíra. Ezután érkezik meg 3-5 napon át a zigóta a méhbe, majd megtapadva a méh megvastagodott falán, végbemegy a beágyazódás.
Az embrió fejlődésének hatodik és a nyolcadik hete között tovább körvonalazódnak az ember testének alapjai: bezáródik a velőcső, a kezek és lábak formája is alakulni kezd, csak úgy, mint a fül, a szem, a száj. Majd pedig megszületik a csigolyasor és a test csontváza. A 10. hétre a magzat összes létfontosságú szerve kialakult és megkezdik összehangolt, közös működésüket. Az agy rohamos fejlődésnek indul: percenként 250 000 idegsejt jön létre az embrionális agyban! Ha a kicsi fiú lesz, a herék megkezdik a tesztoszteron hormon termelését. A külső felépítés is folyamatosan változik, már kialakult a legtöbb ízület: a váll, a könyök, a csukló, a térd és a boka éppúgy, mint az ujjak és a lábujjak. Ez a hét több szempontból is vízválasztó a terhesség szempontjából: a hét végére befejeződik az embrionális szakasz, és kezdetét veszi a magzati periódus.
Bár te még nem érezheted ezeket a mozgásokat, babád már elkezdi mozgatni a karjait és a lábait is. A harmadik hónap végére a magzat mérete körülbelül 10 centiméter lesz, és már megkülönböztethetők a főbb belső szervek is.
A méhen belüli fejlődés HD (biologika, ontogenezis)
A második trimeszter: Érzékek fejlődése és aktív mozgás
A terhesség 13-27. hetéig tartó szakasza a második trimeszter. A negyedik hónapban már egyre jobban érezheted kisbabád mozgását. Először szinte észrevétlenül, később azonban egyre intenzívebben mozoghat a pocakodban. Kialakulnak a kicsi arcvonásai, és az ujjlenyomatok is, sőt ekkor már a babád képes összeráncolni a homlokát és ki-be csukni a száját, sőt nyelni is megtanul. Egy igazán izgalmas időszakba érkeztünk, hiszen amellett, hogy egyre jobban fejlődik és a súlya is növekszik, most már nemcsak a baba mozgását, hanem annak különféle reakcióit is észreveheted.
Hallás és tapintás
Babád most már hallja a külvilág hangjait, például a hangodat és a szívverésedet. A hallórendszer már a 20. gesztációs hét végére teljesen kifejlődött, az éles zajokra félelmi reakciót mutat, mely a 28. héttől teljesen konzisztens. Ha erős zajt hall a közvetlen közelből, kezeivel eltakarja a füleit, sőt az is előfordulhat, hogy egy éles hangtól megriad a pocakban. Az anyák tapasztalhatják, hogy kisbabájuk összerándul, ugrik egyet, ha bekapcsolják a porszívót, a mixert, vagy becsapják az ajtót.
A magzat a víz közegében érintéseknek, nyomásoknak, mozgásoknak van kitéve. Vannak érintés hatására és önmaga által indított mozgásai. A terhesség hatodik hetében az agynak még nem fejlődött ki a mozgásért felelős központja, de a mozgás mégis megjelenik és alig néhány héttel később szándékossá válik. Az idegrendszer fejlődésében a tapintás-érzékelés is jelentős. Testmozgások már a terhesség 9. hetétől vannak, végtagmozgások pedig a 10. héten jelennek meg. A 17. héttől az egész bőrfelület reagál az érintésre. A 4. hónaptól lehetséges kapcsolatot teremteni, hogy az anya hasfalán megfelelő helyeken nyomást gyakorolnak.
Ízlelés és szaglás
A magzat ízlelőbimbói a 15. gesztációs hétre fejlődnek ki, ezután meg tudja különböztetni az édeset a keserűt; az édes magzatvízből többet nyel. Mivel rendszeresen iszik a magzatvízből, megismerkedik anyja étrendjének kémiai összetevőivel, melyek a placentán keresztül jutnak el, és mire megszületik, már preferálja saját édesanyja tejének ízét. A nyelv ízlelőbimbói a 16-18 hétben már nagyszámban vannak jelen és a 20. terhességi hétre a magzat ízérzékelése megközelíti az újszülöttét.
Látás és mozgás
A magzat szeme leginkább zárt. Kevés fény szűrődik be a külvilágból, azonban az erős fény mindenképpen felkelti a magzat érdeklődését. A fény leginkább vöröses árnyalattal jut be, de leginkább sötét van. A 26. héttől reagál a fényre, a szívritmusa megváltozik, és elkezd mozogni. A magzat mozgása nagyon fontos célokat szolgál: az extrauterin életben maradáshoz szükséges funkciók gyakorlásában, megakadályozza a keringés csökkenésének kialakulását, és fontos kommunikációs eszköz a magzat és a külvilág, és a mama között. A 10. héttől a kéz érinti az arcot, fejet, ajkakat, a magzat kinyújtja-behajlítja végtagjait, forog saját tengelye körül, nyel, nyitja és zárja a száját. Aktivitása spontán, nem reflex-jellegű.
A hatodik hónapra a baba már körülbelül 30 centiméter hosszú, és a bőre elkezd színt kapni. Bár még a bőrén nincsenek zsírpárnák, a kisbaba már egyre inkább hasonlít a végleges alakjára. Ami pedig téged illet, ebben az időszakban jelenik meg a linea negra is, az a hason végig futó fekete csík, ami az ösztrogénszint növekedése miatt rajzolódik ki.
A harmadik trimeszter: Felkészülés a születésre
A harmadik trimeszter a terhesség 28-40. hetéig tartó időszak. A hetedik hónapban babád egyre aktívabbá válik, és sokkal többet mozog. Az érzékszervei is fejlődnek: most már képes érezni a különböző ingereket, például a te hangulatingadozásaidat, illetve a külvilágot.
Fájdalom, alvás, sírás és mosoly
Tudományos vizsgálatok alapján feltételezhetjük, hogy a második trimeszterben a magzat, vagy az azonos gesztációs korú koraszülött sokkal érzékenyebb a fájdalomra, mint az időre született babák vagy a felnőttek. A magzati életritmus nagyjából követi az anyáét, az utolsó trimeszterben kialakult alvás-ébrenlét ciklussal rendelkezik. A 7. hónapban megjelenik a REM fázis, mennyisége négyszer annyi, mint újszülöttkorban. A 21. héttől hallhatóvá válik a magzat sírása, ha a magzati gégébe levegő jut. A magzati mimika megjelenését az 5. hónaptól figyelték meg, kutatások bebizonyították, hogy minden mosoly jelentéssel bír, kommunikációs eszköz.
A kompetens magzat
A prenatális pszichológia - a magzati élményekkel, a születés előtti fejlődéssel, az anya és a magzat kommunikációjával foglalkozó tudományág - területéről származó kutatásoknak és eredményeknek köszönhetően ma már jelentős mennyiségű tudás áll a rendelkezésünkre a méhen belüli (intrauterin) fejlődésről. Ma már nemcsak egyszerűen az anya hasában növekvő magzatról, hanem kompetens magzatról beszélünk. A magzat lát, hall és tanul az anyaméhben. A külvilágból érkező ingerek révén az anyaméhben összegyűjtött tapasztalatokat felhasználja és alkalmazza a születése után is. Ezeknek az ingereknek egy része (pl.: az anyai stressz vagy öröm érzékelése) kémiai úton, a placentán áthatolva érkezik el hozzá, másik részét közvetlenül érzékszervei segítségével gyűjti be.
A nyolcadik hónapra babád egyre inkább felkészül a világra való érkezésre. Tüdeje tovább fejlődik, és már kezd zsírpárnákat is felhalmozni. A kilencedik hónapban elérkezik a pillanat, amit már te is és a babád is nagyon várt és amire a 9 hónap alatt készültetek. Babád már teljesen kifejlett, és készen áll arra, hogy elhagyja az anyaméhet.
A magzati tanulás és kommunikáció
A magzati tanulással kapcsolatban Lee Salk egy szokatlan kísérletet végzett. Három kísérleti csecsemőcsoportot hozott létre. Különböző pulzus számú szívveréseket hallgattattak a csoportokkal az anya hasán belül és megfigyelték, hogy a normális szívverést hallgató babák kevesebbet sírtak, és a négy nap alatt nagyobb súlygyarapodást produkáltak, mint a hangokat nem hallgató csoport. Ez a hatás arra utal, hogy a méhen belüli tapasztalatok során ez a hang ismerős volt, ezért megnyugtatóvá vált a csecsemők számára. Salk kísérlete bebizonyította, hogy a magzat az anyán belül eredő ingerekből tanul.
Anthony DeCasper és Melanie Spence (1986) 16 terhes nőből álló csoportot kért meg arra, hogy a szülés előtti hat hétben naponta kétszer olvassanak fel egy jól ismert gyermekverset. Két három nappal a születés után DeCasper és Spence egy speciálisan kiképzett cumival tesztelte le az újszülötteket, a szopás tempóját rögzítve. A legfontosabb eredmény az volt, hogy amikor az ismert verset hallgatták a gyerek szopási sebessége megváltozott az új versre nem módosult.
Kapcsolati csatornák anya és magzata között
A magzatot érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekinthetjük, aki egységben van az édesanyjával és osztozik az anya érzésvilágában. Az anya és magzata három csatornán (fiziológiai, viselkedéses, intuitív) keresztül áll folyamatos kapcsolatban.
- Fiziológiai csatorna: Az anya szervezetébe bejutó tápanyagok, valamint a testében termelődő kémiai anyagok nagy része a méhlepényen át a magzathoz is eljut. A folyamat kölcsönös, hiszen hormonok és anyagcseretermékek formájában a magzat is küld jelzéseket az anya szervezete felé, amelyek megváltoztatják az édesanya fizikai és hangulati állapotát.
- Viselkedéses csatorna: Ide tartozik az anya mindennapi élete, életritmusa, és a babára irányuló viselkedése (pl.: simogatás, beszéd, érintés). Ez is kölcsönös csatorna, hiszen igen változatos módon reagálnak egymás megnyilvánulásaira.
- Intuitív csatorna (lelki köldökzsinór): Itt a mély egymásra hangoltságnak van kitüntetett szerepe. Ezek a jelek tetten érhetők álmokban, érzésekben vagy sejtésekben a születendő kisbabával kapcsolatban.
A stressz és az ingergazdag környezet hatása
A kismamának, a magzatának és természetesen az egész családnak a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb életmód a legáldásosabb. Bár tudjuk azt is, hogy a stressz a mindennapjaink része, és lehetetlen teljes mértékben kiiktatni az életünkből. Ami viszont fontos, hogy hatékonyan kell küzdeni a stresszel, illetve csökkenteni a krónikus stresszt.
Az akut stressz nem árt a babának, sőt felkészíti őt az életre. A hosszú ideig fennálló krónikus stressz, mint a családi vagy párkapcsolati konfliktusok, állandó anyagi gondok esetén a feszültség és az idegesség állandóvá válik, nem következik be megnyugvás és ellazulás. Az efféle stressz ártalmas a magzatra és az anyára nézve is, ezért fontos kezelni.
Nagyon sokat tesz a gyermekéért az az édesanya, aki ingergazdag környezetet teremt magzata számára. Várandóssága alatt simogatja, nyugtatja, kedves, meghittséget érzékeltető hangon beszél hozzá, sok minőségi zenét hallgat, gyermekdalokat énekel neki. Egyre több vizsgálati adat tanúsítja, hogy ha a magzat ilyen ideális körülmények között él az anyaméhben, akkor a születés után kiegyensúlyozottabb, értelmi- és szociális (társas) fejlődése gyorsabb lesz az átlagosnál.
tags: #a #magzatok #csikloval #rendlekzenek