A hozzátáplálás egy izgalmas és fontos állomás a baba életében, mely a szülők számára kezdetben sok bizonytalanságot hozhat. Ebben a cikkben kifejezetten a 7-9 hónapos kisbabák étrendjével foglalkozunk, szemügyre véve az ennek megfelelő hozzátáplálási ajánlásokat.
A kisbaba legmegfelelőbb összetételű táplálékát az anyatej szolgáltatja az első fél évben. A táplálkozás azonban nemcsak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai és izomzata is.
Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?
Nincs pontos válasz arra, hogy mikor kezdjük el, hiszen minden kisbaba más ütemben fejlődik. A szakirodalom szerint legkorábban a 4 hónapos kor után, tehát az 5. hónaptól javasolt. Fontos, hogy ne kezdjük el hamarabb az 5. hónapnál, mert nagyjából ebben az 5-6 hónapos korban áll készen a baba emésztőrendszere arra, hogy az anyatejen/tápszeren kívül más ételt is feldolgozzon. Ezenkívül a mozgásfejlődése is ez idő tájt indul rohamos ugrásnak, ezáltal megnő az energiaigénye. A mozgáshoz felhasznált energián kívül az agy fejlődéséhez is hozzájárul ez a többletenergia, valamint 6 hónapos kor körül a baba vasraktárai is kiürülnek, melyet pótolni kell, hiszen a vas hozzájárul a tanulás, a nyelvi képességek, a figyelem és a memória fejlődéséhez is. A javasoltnál korábban megkezdett hozzátáplálás következtében az ételallergiák kialakulásának kockázata fokozódik.
Hogyan egyen a baba? Mit adjunk neki?
A hozzátáplálás során rengeteg új dolgot kell megtanulnia a babának, mint például, hogyan kell a nyelvét fel-le, jobbra-balra mozgatnia, hogyan tudja lenyelni a pépes, később darabosabb ételeket. Vannak babák, akik 1-2 alkalom után jóízűen lakmároznak, és vannak, akiknek akár 10-15 alkalom is kell, hogy az új állagot, az új ízt megszokják. Fontos, hogy az étkezések nyugodt, meghitt környezetben történjenek. Ne legyünk erőszakosak, és ne csüggedjünk, ha a baba elfordítja a fejét, vagy nem nyitja a száját. Adjunk neki időt az ismerkedésre. Ne jutalmazzunk, és ne is büntessünk/fenyegessük az ételekkel, étkezésekkel. Nincsenek rossz és jó ételek. A mértékletességen és változatosságon van a lényeg. Továbbá ha mi valamit nem szeretünk (pl. brokkoli), ne fejezzük ki nem tetszésünket a gyerek előtt, mert lehet, hogy neki a brokkoli az egyik kedvence.
A hozzátáplálás módszerei
Nincs két egyforma baba, sem egyforma család. Maradhatunk a „hagyományos” pürés hozzátáplálásnál, vagy választhatjuk a BLW (baby led weaning), azaz a baba által vezetett elválasztás, más néven falatkás hozzátáplálás módszerét, vagy a kettő kombinációját. Fontos, hogy rátaláljunk arra, ami a babának és a családnak is a legmegfelelőbb.
1. Hagyományos pürés hozzátáplálás
A kezdeti kínálásoknál méz állagú pépekkel/pürékkel kínáljuk a babát, mely lehet gyümölcs vagy zöldség. Az elérni kívánt állagot anyatejjel, vagy annak hiányában tápszerrel lehet hígítani. Miután már a sűrűbb pürékhez is hozzászokott a baba, megjelenhetnek a puha falatkák, melyeket a baba a kezébe tud venni. A falatkákat semmiképp ne keverjük bele a pürés ételbe, hiszen a baba ezt könnyen félrenyelheti. Amikor a baba a darabos ételért nyúl, nem biztos, hogy rögtön betalál majd vele a szájába, sőt, harapni, elrágni sem fogja tudni egyből. Mutassuk meg neki, hogyan tudja ezt elsajátítani. Például banán, avokádó, barack, párolt brokkoli, sárgarépa, melyeket kb. 1-2 ujjnyi vastagra és 1-2 babaökölnyi hosszúra vágjunk fel, hogy a baba meg tudja fogni.
2. BLW (Baby Led Weaning) - Falatkás hozzátáplálás
A BLW azt jelenti, hogy kihagyva a pürésített ételeket, a kezdetektől szilárd ételekkel kínáljuk a babát a család által fogyasztott ételekből. A baba önállóan eszik, a szülő nem etet, de jelen van. Ehhez természetesen az egészséges alapanyagokra és megfelelő ételkészítési technikára továbbra is szükség van. Ha a család ételeiből falatozik a baba, néhány apró változtatásra szükség lehet (pl. ne sózzuk az ételt). Az önálló evés nem egyedül evést jelent, ott vagyunk vele, optimális esetben mi is eszünk, mutatjuk/megfigyeli, hogyan kell.
Baba által vezetett elválasztási alapismeretek
Az étkezések rendje és az alapanyagok bevezetése
Bármelyik módszer mellett döntünk, érdemes az új alapanyag bevezetését a délelőtti (és hétköznapi) órákra időzíteni, hogy az esetleges hasfájás, allergiás reakció, érzékenység ne az esti órákban „derüljön ki”. A délelőtti (tízórai) étkezés kiváltása után következhet az ebéd (kb. 8 hónapos korig bezárólag), majd ezt követően az uzsonna. 1 éves korig a reggeli és a vacsora kiváltása nem javasolt, mivel a babának 1 éves koráig szüksége van 500 ml anyatejre vagy annak hiányában tápszerre egy nap. Az alapanyagok bevezetésének sorrendjére sincs még konkrét útmutató, ami kőbe van vésve, és be kell tartani. De érdemes lehet az alábbi javaslatok alapján végiggondolni, milyen élelmiszerekkel kezdjük meg a baba étrendjének felépítését. Ízre próbáljunk ne túl intenzív ízű ételt kínálni a babának, az ő ízérzékelésük amúgy is egészen más, sokkal intenzívebb, mint a felnőtteké. Fontos, hogy ne használjunk sót, se cukrot az ételkészítés során, hagyjuk meg az ételeket természetes ízükben. A túlzott sófogyasztás a vesét terheli meg, míg a túlzott cukorbevitel számos egyéb betegség kialakulását eredményezheti, pl. cukorbetegség, elhízás. A baba emésztőrendszerét kímélve, igyekezzünk nem túl megterhelő nyersanyagokat választani.
Fontos tudnivalók 9 hónapos korban
A 7-9 hónapos baba már elméletileg 1-2 hónapja kóstolgat, eszeget. Ebben az időszakban fontos, hogy minél gyakrabban étkezzetek együtt, és továbbra is a lehető legváltozatosabb élelmiszerekkel kínáld. Ebben a korban a picik fokozatosan állnak át a napi háromszori étkezésre, a változatos étrend pedig biztosítani fogja a számukra szükséges energiát és vasat. Az ételük ne tartalmazzon hozzáadott cukrot vagy sót!
Szoptatás/Tápszer
Az anyatej vagy a tápszer még mindig fontos a kisbaba első 12 hónapjában szükséges kalóriák és tápanyagok biztosításához. A tejnek 12 hónapos korig a kisbaba fő táplálékának kell maradnia. Ha szoptatsz, a kisbaba annak függvényében fog anyatejet is kérni, hogy mekkora mennyiségű szilárd ételt fogyaszt. A tápszerrel etetett piciknek ebben az időszakban még akár 600 ml tápszerre is szükségük lehet naponta - ez a mennyiség természetesen csak referenciaértékként szolgál. A kisbaba gyomra pici és hamar megtelik, ezért csak a szilárd étellel való étkezést követően kínáld tejjel, és ne kényszerítsd arra, hogy akarata ellenére az egész cumisüvegnyi tejet elfogyassza.
Nassolnivalók
A 12 hónapnál fiatalabb babáknak nincs szükségük nassolnivalóra. A szilárd ételeket főétkezések közben szolgáljuk fel, hogy megkönnyítsük a hozzátáplálás folyamatát. Ha azt veszed észre, hogy a kisbaba a főétkezések között is megéhezik, illessz be egy szoptatásos/cumisüveges etetést a két étkezés közé. Ha eddig nem tettétek, kipróbálhatjátok az olyan bababarát rágcsálnivalókat, mint a kölesgolyó, a puffasztott rizs, az extrudált kukoricakukac és a babakekszek. Arra figyelj, hogy az alkalmi rágcsálás ne váljon egészségtelen szokássá, és amit a babádnak adsz ne legyen sózott vagy cukrozott.
Folyadékfogyasztás
Amíg kizárólagosan anyatejjel vagy ennek hiányában tápszerrel tápláljuk babánkat, nincs szükség egyéb folyadékra. Viszont amikor elkezdődik a hozzátáplálás, a szoptatások csökkenésével egyre nagyobb szerepe lesz a folyadékfogyasztásnak, melynek legjobb forrása a víz. Vásárolhatunk kifejezetten babáknak palackozott vizet, melyet felbontás után 24 órával el kell fogyasztani, vagy ezután forralva és lehűtve adni a babának. A hozzátáplálás étkezései során adhatsz kisbabádnak pár korty vizet egy arra megfelelő bögréből. Egy nagy fülekkel ellátott szilikon bögre remek választás erre a célra, hiszen nem törik el és a kis kezek könnyen megragadhatják. Kerüld a szilikonszeleppel ellátott bögréket. Ne kínáld édes folyadékokkal, mint például frissen facsart gyümölcslével, gyümölcsös üdítőitallal, teával, szénsavas üdítővel. Ne kínáld állati eredetű tejjel 12 hónapos koráig. Az állati eredetű tejet csak főtt étel hozzávalójaként használd.
Milyen élelmiszerekkel kínáljuk a 7-9 hónapos babát?
A 9 hónapos korban a baba már nem csupán anyatejet vagy tápszert kap, hanem egyre többféle szilárd ételt is fogyaszt. Fontos a változatosság és a fokozatosság az új ételek bevezetésénél.
Az alábbi táblázat összefoglalja a 7-9 hónapos korban ajánlott élelmiszercsoportokat és példákat:
| Élelmiszercsoport | Példák | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Zöldségek | Brokkoli, sütőtök, paprika, zöldborsó, karfiol, spenót, zöldbab, tök, spárga, káposzta, sárgarépa, avokádó | Sütőben vagy párolva elkészítve, pépesítve vagy rudacskákra vágva. Próbáljunk kesernyésebb zöldségekkel is kínálni. |
| Gyümölcsök | Banán, áfonya (félbevágva), kivi, narancs, alma, málna, nektarin, körte, eper, ananász, papaya, sárgadinnye, barack, szilva, mangó | Csak puha és érett gyümölcsök, apróra zúzva vagy pépesítve. A kemény gyümölcsöket meg kell főzni. Magok és héj eltávolítása. |
| Keményítőben gazdag ételek | Burgonya, édesburgonya, rizs, őrölt rizs, tészta, zabkása, zab, kukoricaliszt, quinoa, kenyér, pirított kenyér, lepénykenyér/pita | Főzés/párolás után apróra zúzva vagy pépesítve. Gabonafélék anyatejjel vagy tápszerrel, esetleg pasztőrözött teljes zsírtartalmú tejjel keverhetők. |
| Fehérjékben gazdag ételek | Csirkehús, pulykahús, marhahús, bárányhús, disznóhús, hal (szálka nélkül), tojás (fehérje), lencse, bab, tofu, zöldborsó, csicseriborsó | Vasban és cinkben gazdag ételek. Ellenőrzött forrásból származó tojás, alaposan megfőzve. |
| Tejtermékek | Görög joghurt, túró, natúr, teljes zsírtartalmú joghurt (édesítőszer és aroma nélkül) | Pasztőrözött tejtermékek már 6 hónapos kortól. Teljes zsírtartalmú tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként használható, de önmagában 12 hónapos korig nem ajánlott. |
Kerülendő ételek
Egyes nyersanyagok bizonyos életkor alatt nem ajánlottak: ilyen pl. a tehéntej, melyet 1, sőt mostanra 2-3 éves kor után szabad kínálni önálló italként. A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust okozhat. A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott. Az allergének bevezetését illetően, fontos, hogy 6 hónapos kora előtt ne kínáld őt a leggyakrabban előforduló allergiát kiváltó ételek egyikével sem, mivel ez fokozhatja a későbbi allergia kialakulását. Amennyiben bármilyen tünetet tapasztalsz, legyen az hasmenés, hányás, bőrkiütés, gyomorfájás, stb., azonnal fordulj szakemberhez.
A darabos ételek és a rágás fejlesztése
Ebben a korban a kisbabák egyre nyitottabbak lesznek az új textúrák felé. Egyre gyakrabban kínálhatod villával pürésített ételekkel, darabosabb fogásokkal, valamint rudacskákra vágott élelmiszerekkel. A rudacskákra vágott ételekkel való ismerkedés által a kisbaba megtanul egyedül étkezni, fejleszti a koordinációját, megtanul beleharapni az ételbe, elsajátítja, hogyan mozgassa az ennivalót a szájában, valamint rájön, miként rágjon és nyelje le a puha ételek kis darabjait. Fontos, hogy a falatkák mérete és állaga megfelelő legyen, elkerülve a fulladásveszélyt. Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is.
Az evés mint tanulási folyamat
A baba testének fejlődnie kell (izom, koordináció stb.), és ez különböző ütemben történik. Az ételek ujjacskákkal való fogdosása (innen az idegvégződések sokasága infót küld az agynak) felkészíti a babát arra, hogy ez az étel milyen lesz, ha a szájába jut. Engedjük, hogy a baba maszatoljon, ismerkedjen az ételekkel. Az önálló evés azt jelenti, hogy a gyermeknek biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek mentén ő gyakorolhat, tapasztalhat a finom falatok által. Ne feledjük, hogy az evés erőltetése többet árthat, mint amennyit használ. Ha a kicsi a figyelemelterelés és szórakoztatás ellenére sem szeretne enni, tekintsük egyértelmű visszautasításnak az üzenetét.