A csecsemőkori szemproblémák széles skálán mozoghatnak, és fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a lehetséges tünetekkel és azzal, mikor kell szakemberhez fordulniuk. A csecsemők fejlődése során a szemmozgások és a látás fokozatosan fejlődik, de bizonyos eltérések aggodalomra adhatnak okot.
A csecsemőkori szemészeti eltérések jelei
Gyermekeknél viszonylag gyakran találkozhatunk szemészeti eltérésekkel, melyek igen változatos tünetekkel jelentkezhetnek. Ha a gyermeknek nehézségei vannak a távolra vagy közelre nézés élességével, az szemészeti eltérés jele lehet. Kettőslátás esetén két különálló képet látunk, ami súlyos eltérésekre utalhat. Ha a jelenség az egyik szem letakarása után megszűnik, az a szemizmok működésének megváltozására és idegrendszeri elváltozásra utalhat. Kétszemes (binokuláris) kettőslátásról beszélünk, ha a jelenség az egyik szem letakarása után megszűnik; ebben az esetben a kettőslátás a szemizmok működésének megváltozásán alapul, és oka általában valamilyen idegrendszeri elváltozás. A kérdés tehát: megszűnik-e a kettőslátás bármelyik szem becsukásával? Fényérzékenység, különösen erős fényben vagy napsütésben, szintén szemészeti problémát sejtethet, például szaruhártya- vagy szem középső burkának gyulladását. Gyakori fejfájás, főleg szemmunkához köthető, szintén utalhat szemészeti eredetre. Eltérő méretű pupillák hátterében veleszületett, de idegrendszeri eltérés is állhat. Amennyiben bármelyik fenti tünetet észleli gyermekén, érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni gyermekszemészeti vizsgálatra.
A gyerekek még kevésbé tudnak odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribb a szemgyulladás gyermekkorban. A csipa, a szem kötőhártyájának ragadós, megszáradt sárgás váladéka, ami a szemzugban vagy a szempillák között gyűlik össze, újszülötteknél a könnycsatorna veleszületett elzáródása esetén már 1-2 hetes korban tapasztalható. A szempillák közé ragadt váladék a szem fertőzöttségére utal és antibiotikumos szemcseppel történő kezelést igényel. Gyakori kísérőtünete lehet a csipa a felső légúti hurutot okozó vírusoknak is. A szem bevörösödése utalhat kötőhártya-gyulladásra, idegentestre, rovarcsípésre, traumára vagy fertőzésre. A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása, melyet bakteriális vagy vírusos fertőzés, illetve allergiás reakció válthat ki. Tünetei közé tartozik a kipirosodás, viszketés, idegentest-érzés, reggeli összeragadás. Vírusos eredet esetén vizes, áttetsző váladék, bakteriálisnál sárgás-zöldes. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mindkét szemet érinti.
A szemhéj duzzanatának számtalan kiváltó oka lehet: idegentest, rovarcsípés, trauma, fertőzések, bőrbetegség. A szemhéjakon található mirigyek gyulladása okozhat belső vagy külső árpát, mely általában bakteriális fertőzés következménye. Hajlamosít a por, szennyeződés, a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel. Antibiotikumos kenőcs és szemcsepp általában gyógyuláshoz vezet. A jégárpa a Meibom-mirigyek hosszan tartó gyulladása miatt alakul ki, fájdalmatlan göb formájában. Ha nem ürül ki, műtét válhat szükségessé.
A baba egyik szeme befelé fordul: mikor normális, mikor kell aggódni?
Ha azt veszed észre, hogy a baba egyik szeme néha befelé fordul, az első gondolat gyakran az aggodalom. Jó hír, hogy az újszülöttek és csecsemők szemmozgása az első hónapokban még nem tökéletesen összehangolt, így időnkénti befelé fordulás teljesen természetes lehet. Fontos tudni, hogy a baba szemének időnkénti befelé fordulása az első 4-6 hónapban nem feltétlenül utal problémára. A szemek koordinációja folyamatosan fejlődik, ahogy az idegrendszer és a szemizmok érnek. A csecsemők látása és szemmozgása születés után még fejletlen. Az első hónapokban a szemizmok és az idegrendszer folyamatosan tanulják az összehangolt mozgást. A szemizmok felelősek a szemek összehangolt mozgásáért. Ezek az izmok az első életévben fejlődnek, és a koordináció csak fokozatosan alakul ki.
A strabismus, vagyis szemtengelyferdülés, azt jelenti, hogy a két szem nem ugyanarra a pontra néz, az egyik szem elfordul (befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé). Ez nem csak esztétikai kérdés, hanem a látás fejlődését is befolyásolhatja. Fénytörési hibák, mint például a rövidlátás, távollátás vagy astigmia, szintén okozhatnak eltérést. A rövidlátás előfordulása rohamosan növekszik, különösen a modern társadalmakban a közelre tekintést igénylő tevékenységek növekedése miatt. Ideális esetben a kisgyerekek 3-6 éves korig nem használnának okostelefont, és iskoláskorban sem töltenének napi másfél-két óránál több időt képernyő előtt, mert a mesterséges fények hozzájárulnak a rövidlátás kialakulásához. A myopia esetén a fénysugarak nem a retinán, hanem előtte fókuszálódnak, ami állandó homályos látást okoz távolra. A kialakulásakor gyakori tünetek a fejfájás, hunyorgás, koncentrációs nehézségek, fáradékonyság és romló iskolai teljesítmény. A gyermekkori myopia egyszerű vizsgálattal diagnosztizálható, és léteznek speciális szemüveglencsék, amelyek lassíthatják a látásromlás ütemét.
Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha a szem befelé fordulása társul más neurológiai tünettel (pl. fejlődésbeli elmaradás, izomtónus-zavar, alvási és táplálási nehézségek). A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú.
Gyakori gyermekkori szembetegségek és fejlődési rendellenességek
A szemünk épsége az egyik legfontosabb dolog az életben. A gyermekek azonban első életéveikben kevésbé tudnak vigyázni rá, ennek köszönhetően gyakori a gyermekkori szembetegségek kialakulása. Sőt, bizonyos esetekben veleszületett problémák is befolyásolhatják a látást, melyek időben történő felfedezése nagyon fontos.
A leggyakoribb gyermekkori szembetegségek közé tartozik a szürkehályog (katarakta) és a zöldhályog (glaukóma), amelyek akár látásvesztést is okozhatnak. A szürkehályog a szemlencse elszürkülése, ami megnehezíti az éles kép kialakulását. A zöldhályog a látóideg betegsége, mely látótér-kiesést okozhat. Időben felismerve mindkettő kezelhető. A fénytörési problémák (távollátás, rövidlátás, astigmia) általában szemüveg viselésével jól kezelhetők, gyermekkorban gyakran teljes mértékben visszafordíthatók. A látás vizsgálata már újszülött korban is indokolt, és rendszeresen meg kell ismételni.
A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakrabban előforduló gyermekkori szembetegség, melyet bakteriális, vírusos fertőzés vagy allergiás reakció okozhat. Tünetei közé tartozik a szem kipirosodása, duzzanata, váladékozás, viszketés, fényérzékenység. Erősen fertőző, gyorsan terjed. Szakorvosi segítség szükséges a pontos ok megállapításához és a megfelelő kezeléshez.
A szem fejlődési rendellenességei közé tartoznak a szemgolyó méretbeli eltérései (microphthalmus, anophthalmus), a szemhéjak és könnyutak rendellenességei (blepharophimosis, ankyloblepharon, epicanthus, ptosis congenita, könnycsatorna szűkület/elzáródás), a szaruhártya elváltozásai (microcornea, megalocornea), az ínhártya rendellenességei (kék sclera), a lencse rendellenességei (microphakia, spherophakia, coloboma, aphakia, lencseficam), valamint a veleszületett szürke- és zöldhályog. A szem szivárványhártyájának fejlődési rendellenességei (membrana pupillaris persistens, coloboma, heterochromia iridis, albinizmus, melanosis) gyakran együtt járnak a csarnokzug fejlődési zavaraival és veleszületett glaucomát okozhatnak. A veleszületett zöldhályog (buphthalmus) magas szemnyomással jár és haladéktalan orvosi beavatkozást igényel. Az üvegtest fejlődési rendellenességei (muscae volitantes, arteria hyaloidea persistens) és a veleszületett nystagmus is előfordulhatnak. A leggyakoribb veleszületett daganat a dermoid.
A szem bevörösödésének okai és kezelése gyermekeknél
A gyermekek szemének bevörösödése leggyakrabbankötőhártya-gyulladás tünete, amely könnyen kezelhető, akár otthoni megfigyeléssel (ha a váladék vizes), akár helyi antibiotikumokkal (ha a váladék gennyes). A gyermekkori szem bevörösödése okainak többsége jóindulatú. A probléma diagnosztizálásához és a szükséges szemkezeléshez azonban kötelező a gyermekszemész szakorvoshoz fordulni.
A szem akkor vörösödik be, amikor a szem felszínén lévő erek irritáció vagy fertőzés miatt kitágulnak. A leggyakoribb okok között szerepel a vírusos kötőhártya-gyulladás (gyakran megfázás következménye, vizes váladékozással), a bakteriális kötőhártya-gyulladás (sárgás váladékozással, fertőző), az allergiás kötőhártya-gyulladás (allergiát kiváltó tényezők, pl. pollen, por, állatszőr miatt), a szaruhártya felhorzsolódása (karcolódás, szemfájdalommal, fényérzékenységgel) és a blepharitis (szemhéjak gyulladása, viszketéssel, égő érzéssel).
A szemészeti vizsgálat során az orvos kikérdezi a szülőket a tünetek kezdetéről, kísérőjelenségekről, korábbi betegségekről. Felméri a látást, és speciális műszerekkel megvizsgálja a szemet, keresve a gyulladás, sérülés vagy idegentest jeleit. A kezelés a kiváltó októl függ: vírusos kötőhártya-gyulladás esetén tüneti terápia, pihentetés, meleg borogatás; bakteriálisnál antibiotikumos szemcseppek vagy kenőcsök; allergiásnál az allergén eltávolítása és tüneti kezelés; szaruhártya-felhorzsolódásnál sürgős szakorvosi ellátás a fertőzés megelőzésére.
A gyermekek szemének vörössége megelőzhető a megfelelő higiénia betartásával, az elektronikus eszközök képernyőjének káros hatásainak elkerülésével, megfelelő folyadékbevitellel, a szem piszkos kézzel való érintésének kerülésével, a szem dörzsölésének mellőzésével, és a szem különböző káros anyagokkal való szennyeződésének megelőzésével. Műkönny használata is javasolt.
Szakorvoshoz fordulni javasolt, ha a szemvörösséget szemfájdalom, látásromlás, fényérzékenység, néhány napnál tovább tartó tünetek, tünetek súlyosbodása, gennyes váladék, nyálka folyása a szemből, vagy láz kíséri.
Rossz szemállás (kancsalság) és kezelésének magyarázata. Mi a kancsalság?
A csecsemőkori neurológiai problémák, mint a fejlődésbeli elmaradás, izomtónus-zavar, alvási és táplálási nehézségek is befolyásolhatják a szem fejlődését. Ha a baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél, vagy izomtónus-zavarokat észlelünk, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés és a megfelelő terápia kulcsfontosságú.