A herpeszvírusok családjába száznál is több kórokozó tartozik, melyek közül legalább 8 képes megfertőzni az embert, öt ezek közül pedig nagyon gyakori. A herpeszvírusok közös jellemzője, hogy gyógyíthatatlan betegségeket okoznak, a fertőzés hosszabb ideig lappanghat, majd újra- és újra fellángolhat.
A herpeszvírusok népes családjába tartozó kórokozók állatokat és embereket egyaránt képesek megfertőzni. A vírusok a DNS-vírusok közé tartoznak, méretük relatív nagy, 120 és 260 nm (nanométer) közötti. Az emberre veszélyes 8 herpeszvírust három nagyobb csoportba oszthatjuk, a leggyakoribb fertőzéseket (pl. az ajakherpeszt, illetve a nemi szervi herpeszt okozó vírusokat) az első csoportban, az Alphaherpesvirinae alcsoportban találjuk.
Mi az a herpesz és hogyan terjed?
A herpesz a Herpes simplex vírusokra (HSV‑1 és HSV‑2) utaló fertőzés. A HSV‑1 általában a száj körül okoz elváltozásokat (ún. „cold sore”), míg a HSV‑2 főként nemi szerveken jelentkezik. Mindkét vírus egyszer elkapva élethosszig tartóan megmarad a szervezetben. A herpeszvírusok jellegzetességei közé tartozik, hogy aki egyszer megfertőződik velük, a élete végéig fertőzöttnek, hordozónak tekinthető.
A fertőzés továbbadásához általában szoros testi kontaktus kell, mert a vírusok rövid ideig „maradnak életben” a gazdaszervezet nélkül a környezetben. Ez alól a bárányhimlőt okozó Varicella zoster virus a kivétel, ez ugyanis cseppfertőzéssel is terjed. A vírusok reaktiválódása, a probléma kiújulása történhet spontán, de összefügghet valamilyen kiváltó okkal is. Jellemző például, hogy az ajakherpesz valakinél a menstruációs ciklus bizonyos szakaszában, stresszes időszakban vagy lázas betegség idején újul ki.
A betegség fellángolása, illetve a fertőződés is nagyobb eséllyel következik be legyengült immunrendszerű embereknél. Szintén több herpeszvírusra jellemző, hogy akkor is képes fertőzni, amikor a hordozó tünetmentes, sőt a szakemberek szerint sokkal nagyobb valószínűséggel adjuk át másoknak a vírust a lappangó időszakban, mint amikor tüneteket mutat a fertőzés.
Emberre veszélyes herpeszvírusok
A herpeszvírusoknak számos típusa létezik, melyek különböző tüneteket és betegségeket okozhatnak:
- HSV-1 (HHV-1): A Herpes simplex virus-1 elsősorban a nyálkahártya sejtjeit támadja meg. Általában ez a fertőzés áll az ajkakon, arcon megjelenő herpesz kialakulása mögött. Közvetlen kontaktus útján terjed.
- HSV-2 (HHV-2): A Herpes simplex virus-2 szintén a nyálkahártya sejtjeit támadja. A legtöbb nemi szervi herpesz kialakulásáért ez a vírus a felelős. Közvetlen kontaktus, így szexuális együttlét útján terjed.
- Varicella zoster virus (VZV, HHV-3): A VCV az okozója a bárányhimlőnek és az övsömörnek. Közvetlen kapcsolat útján terjed, de a légutakon keresztül is fertőzhet.
- Cytomegalovirus (HHV-5): A herpeszvírus ezen altípusa a Pfeiffer-féle mirigylázhoz (mononucleosis infectiosához) hasonló tüneteket, illetve szemproblémákat okozhat. Fertőzött nyállal, vizelettel, vérrel, anyatejjel terjedhet.
- HHV-6 és HHV-7: A Humán betaherpes virus-6 és -7 gyakran együtt okoznak problémákat, általában kiütésekkel, lázzal, légúti tünetekkel, hányással vagy hasmenéssel együtt járó betegségeket. Ezek okozzák a háromnapos lázat csecsemőknél.
- Epstein-Barr virus (HHV-4): A Humán gammaherpesvirus-4 többek között a B-limfocitákat támadja. Számos betegség kialakulásában szerepet játszik, melyek súlyossága széles skálán mozog.
- Kaposi-szarkómával összefüggő herpeszvírus (HHV-8): A Humán gammaherpesvirus-8 az egyike a jelenleg ismert onkovírusoknak, vagyis olyan vírusoknak, melyek daganatos betegséget, ez esetben Kaposi-szarkómát, illetve limfómát okoznak.
A herpeszvírusok rendkívül elterjedtek, bizonyos herpeszvírusokat (pl. az ajakherpeszt vagy a bárányhimlőt okozó vírusokat) a felnőtt lakosság 80-90 százaléka hordozza. Más vírusok esetében jóval ritkább a fertőzöttek aránya, alig 3-4 százalék. A herpeszvírusok nemtől és életkortól függetlenül bárkit megfertőzhetnek.
A herpeszvírusokra jellemző, hogy tünetek nélkül is képesek fertőzni, és hosszú ideig lappanghatnak a szervezetben anélkül, hogy betegséget okoznának. Így akár az is előfordulhat, hogy valaki úgy hordozza és terjeszti valamelyik herpeszvírust, hogy ő maga soha nem tapasztalt magán tüneteket.
A két vírus, amelyekkel évmilliók óta rendelkezünk
Herpesz csecsemőknél és kisgyermekeknél
Az újszülöttkori herpesz simplex egy súlyos vírusfertőzés, amely az újszülötteket érinti, elsősorban a herpes simplex vírus (HSV) okozza. Ez az állapot jelentős, mivel súlyos szövődményeket okozhat, beleértve az idegrendszeri károsodást és akár a halált is. Az újszülöttkori herpes simplex vírus okozta fertőzés újszülötteknél, amely jellemzően a szülés során terjed az anyától. A vírus súlyos egészségügyi problémákat okozhat a csecsemőknél, beleértve a bőrkárosodásokat, az encephalitis-t és a szisztémás fertőzéseket.
Az újszülöttkori herpeszfertőzés viszonylag ritkán fordul elő (2500-5000 újszülöttből egynél), azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne rendkívül veszélyes. A diagnózis felállítása az aspecifikus tünetek miatt általában nehézkes, sajnos a késői diagnózis sok esetben kedvezőtlen kimenetelt eredményez.
Miért veszélyes az újszülöttkori herpesz?
Az anyai genitális herpesz gyakran tünetmentes és a babánál is csak a 2-4. héten jelennek meg az első tünetek, általában apró hólyagocskák formájában. Később néhány újszülöttnél súlyos panaszok jelentkezhetnek, például kiütések, izomtónus- és légzészavar, májgyulladás. Ha a tünetek a bőrre, a szemekre, illetve a szájra korlátozódnak, a halálozás esélye kicsi, ellenben maradványtünetként körülbelül minden harmadik esetben előfordulhat agykárosodás, szemsérülés vagy akár látásvesztés. Amennyiben a fertőzés jelei az egész szervezetet érintik, kezelés nélkül a halálozási arány a 85%-ot is elérheti.
Csecsemőkortól (az újszülöttkoron túl) kezdve a vírussal való első találkozás általában több napig tartó lázzal jár, a száj és íny kifejezetten fájdalmassá, hólyagossá, vérzékennyé válik, gyakran több napig tartó etetési-itatási képtelenséggel, ami azért szintén nem kellemes. Ilyen esetekben kórházi kezelés, infúziós terápia is szükségessé válhat. Ezt követően a vírus nem tűnik el a szervezetből, hanem időnként reaktiválódva okozza a közismert ajakherpeszt. Aki nem esett még át a betegségen, az nem immunis rá, úgyhogy ha lehet, meg kellene óvni attól, hogy átessen rajta.
A fertőződés kockázatai
Az átvitel módjai közül a legritkább a méhen belüli (méhlepényen keresztüli) fertőződés. Ez esetben akár már a szülést követő 2. napon megjelenhetnek a tünetek az újszülöttön; de a méhen belüli herpeszfertőzés leggyakrabban vetéléssel végződik. Az összes újszülöttkori herpesz eset kb. 10%-a születés utáni megfertőződéssel jön létre (például herpeszes ujj- vagy ajakgyulladásos személy érintése által).
Leggyakrabban, 85%-ban a szülés folyamata során kerül az újszülött szervezetébe a vírus, amikor éppen egy aktív fertőzés zajlik az anyai szülőcsatornában. A legnagyobb a rizikó az átvitelre, ha az anya elsődleges herpeszfertőzést szenved el a terhesség utolsó heteiben, mivel a magzat ekkor még nem tudja az anya védő hatású antitestjeit hasznosítani. Kisebb eséllyel bár, de megfertőződhet az újszülött akkor is, ha az anya volt már korábban herpeszes, és terhessége alatt ismét kiújul a fertőzés, ám ilyenkor a méhlepényen keresztül a magzat bizonyos szintű védelemben részesül a korábbi antitestek révén. Abban az esetben, ha az anya terhessége előtt szenvedett genitális herpeszfertőzésben, a fertőződés esélye rendkívül alacsony.
Fontos megjegyezni, hogy az egyáltalán nem igaz, hogy a vírushordozók gyermekei védettek, sőt az újszülöttkori herpes fertőzést, ami gyakran életveszélyes agyvelőgyulladással jár, a gyermekek általában a szülőktől kapják el.
A háromnapos láz
A háromnapos láz, más néven exanthema subitum, roseola infantum vagy „hatodik betegség”, jellemzően csecsemők (7-13 hónapos), illetve 3 évnél fiatalabb gyermekek betegsége. Ezt a betegséget a Humán Herpeszvírus-6 (HHV-6) okozza leggyakrabban, de HHV-7, Enterovírusok (Coxsackie A, B, Echovírusok), Adeno és Parainfluenza vírus is okozhatja.
A vírus cseppfertőzéssel terjed, de csak a tünetek megjelenéséig fertőz, a kiütéses gyermek már nem. A fertőzést követő védettség egész életen át tart. Szinte minden gyermek átesik a betegségen, sokan közülük azonban teljesen tünetmentesen vagy 1-2 napig tartó jellegtelen tünetekkel.
Tünetek
A háromnapos láz tünetei két csoportba oszthatóak, két fázisban jelentkeznek. Az első tünetek körülbelül 1-2 héttel a gyermek megfertőződése után jelentkeznek. Általában a betegség első jele a hirtelen láz, ami akár 39-40 °C-ig is emelkedhet. A láz jellemzően 3-4 napig tart, ahonnan a betegség neve is ered. A gyermekek közérzete kielégítő vagy jó, a láz kapcsán lehetnek bágyadtabbak, aluszékonyabbak, időnként viszont nyűgösek is és a kutacsuk is elődomborodhat.
A tünetek másik csoportját a bőrkiütések jellemzik. Általában a láz lecsökkenése után, a tünetek első megjelenését követő 4-5-ik napon jelentkeznek a bőr tünetek. A betegségre jellemző, hogy az arcon és a törzsön vörös kiütések, apró pöttyök, valamint domború hólyagok jelennek meg. A bőrkiütések gyakran viszketnek is, és könnyen felülfertőződhetnek, ha elkaparják őket a gyermekek.
Igen ritkán szövődményként máj- vagy agyhártyagyulladás, esetleg lázgörcs (kb. 4 %) is jelentkezhet. A lázgörcs elsősorban a kisebbeket, a 6-18 hónap közti gyermekeket érinti. Az ekorú gyermekek 10-15%-ánál alakul ki lázgörcs a háromnapos láz betegsége során.
Diagnózis és kezelés
A jellemző magas lázas epizódot követő 3-5 nappal megjelenő kiütések egyértelművé teszik a diagnózist, amennyiben más félrevezető tényező nem befolyásolja ezt. A háromnapos láz jellegzetes tünetekkel jelentkezik, így azok és a fizikális vizsgálat alapján általában kimondható a diagnózis.
Speciális kezelést nem igényel, lázcsillapítás, bő folyadék fogyasztása javasolt. A bőrtünetek nem viszketnek, így azokra sem szükséges gyógyszerkészítmény. A magas, makacs láz csillapítására különböző hatóanyag tartalmú lázcsillapítók használhatók, azonban fél éves kor alatti 40 fokot meghaladó láz esetén érdemes orvoshoz fordulni!
A herpesz okozta tünetek és betegségek
A herpeszvírus okozta fertőzések tünetei természetesen attól függnek, mely vírussal fertőződtünk meg, mely testrész az érintett, és milyen betegség alakult ki a fertőzés után. A herpeszvírusok nagyon sokféle betegséget okozhatnak, többek között:
- ajakherpeszt
- nemi szervi herpeszt
- herpeszes bőrgyulladást
- szőrtüszőgyulladást (ritkábban)
- bárányhimlőt
- övsömört
- mononukleózist
- májgyulladást, vesegyulladást
- szájüregi gyulladásokat
- agyvelőgyulladást
- Kaposi-szarkómát
A fertőződés nagyon gyakran tünetmentes vagy minimális, enyhe tünetekkel jár, más esetekben bőrtüneteket, lázat, általános gyengeséget okoz. A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek általában súlyosabbak a legyengült immunrendszerű embereknél, a transzplantáltaknál, HIV-fertőzötteknél.
Herpesz simplex vírus fertőzések csecsemőkorban
Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb herpesz simplex vírus fertőzések jellemzőit, melyek kisgyermekeket is érinthetnek:
| Herpesz Típus | Kórokozó | Főbb Tünetek Csecsemőknél | Terjedés Módja | Kockázat Csecsemőknél |
|---|---|---|---|---|
| Ajakherpesz (orális herpesz) | HSV-1 | Fájdalmas hólyagok az ajkakon, szájban, ínygyulladás, láz, nyirokcsomó-duzzanat, táplálkozási nehézség. | Közvetlen kontaktus (puszi, közös eszközök). | Az első fertőzés súlyos lehet, etetési nehézségeket okozhat, kórházi kezelésre is szükség lehet. |
| Nemi herpesz (genitális herpesz) | HSV-2 (ritkábban HSV-1) | Genitális hólyagok, fekélyek, fájdalom, láz, nyirokcsomó-duzzanat. Újszülöttkorban súlyos, életveszélyes fertőzés. | Szexuális úton (felnőtteknél); szülés során anyáról gyermekre. | Újszülöttkori herpesz: életveszélyes agyvelőgyulladás, bőrkárosodás, szisztémás fertőzések. |
| Háromnapos láz (Roseola infantum) | HHV-6, HHV-7 | 3-5 napig tartó magas láz, majd a láz csökkenése után testszerte megjelenő, nem viszkető kiütések, bágyadtság, kutacs elődomborodása. | Cseppfertőzés. | Általában enyhe lefolyású, ritkán lázgörcs, vagy súlyosabb szövődmények (máj-/agyhártyagyulladás) immungyengített gyermekeknél. |
| Újszülöttkori herpesz simplex | HSV-1, HSV-2 | Bőrelváltozások, láz, ingerlékenység, rossz táplálkozás, levertség, izomtónus- és légzészavar, májgyulladás. Súlyos agykárosodás, látásvesztés. | Szülés során az anyától; ritkán méhen belül vagy születés utáni kontaktus. | Rendkívül veszélyes, magas halálozási arány kezelés nélkül, súlyos hosszú távú szövődmények (fejlődési lemaradás, cerebrális bénulás). |
Diagnózis és kezelés
A leggyakoribb, herpeszvírussal összefüggő betegségek (ajakherpesz, nemi herpesz, bárányhimlő, övsömör) diagnosztizálása a jellegzetes klinikai tünetek alapján történik, ezt általában a családorvos, háziorvos, gyerekorvos is azonnal képes megállapítani. Egyéb esetekben laboratóriumi vizsgálatok lehetnek szükségesek a fertőzést okozó herpeszvírus pontos meghatározásához. A herpesz a jellegzetes lefolyású hólyagképződés mellett súlyos általános tünetekkel, magas lázzal, rossz általános állapottal is járhat.
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, mely teljesen meggyógyítaná a herpeszvírus-fertőzéseket, vagyis kiirtaná a vírust a szervezetből. Ha egyszer megfertőződik valaki, akkor a vírus egész életében jelen lesz a szervezetében. Ez azonban nem jár együtt automatikusan azzal, hogy újra és újra fellángoljon a betegség, előfordulhat (mint a bárányhimlő és az övsömör esetében), hogy csak egyszer betegszik meg valaki.
A herpeszvírusokkal összefüggő betegségek terápiája vagy a tünetek elviselhetőbbé tételét célozza, vagy a vírusok szaporodását gátolja, lassítja, ezzel pedig a betegség súlyosságát enyhíti. Az antivirális szerek lehetnek szájon át szedhető, szisztémás gyógyszerek, vagy pedig helyi hatású krémek, kenőcsök. Recidívák esetén az időben, hólyagstádium megjelenése előtt elkezdett szisztémás kezelés megakadályozza a hólyagok kialakulását, illetve lerövidíti a gyógyulás időtartamát.
Kezelés csecsemőknél
Az újszülöttkori herpes simplex kezelése jellemzően vírusellenes gyógyszereket foglal magában. A leggyakrabban használt vírusellenes gyógyszer az aciklovir, amely segíthet csökkenteni a fertőzés súlyosságát és időtartamát. Bár a vírusellenes gyógyszerek a kezelés alapkövei, a támogató ellátás is elengedhetetlen. A kezelési megközelítések a csecsemő életkorától, általános egészségi állapotától és a fertőzés súlyosságától függően változhatnak.
Az újszülöttkori herpesz kezelése szinte kivétel nélkül kórházi ellátást igényel. A terápia általában intravénás aciklovir, bőr-szem-szájtünetek esetén 14 napig, központi idegrendszeri érintettségben legalább 21 napig, majd mindkét esetben 6 hónapos, szájon keresztüli gyógyszeres kezelés következik. Ily módon ki lehet védeni a hosszú távú fejlődési rendellenességek kialakulását, valamint a hólyagok kiújulását.
Megelőzés
A herpeszvírusok közül a VCV ellen létezik védőoltás, ám ez sem előzi meg tökéletesen a fertőződést, mindössze a bárányhimlő rizikóját és a betegség súlyosságát csökkenti. A bárányhimlő elleni oltást kisgyermekeknek javasolják, néhány éve pedig elérhető az idősebb, 50 év feletti korosztály számára kifejlesztett védőoltás is, melynek célja az övsömör és a PHN (posztherpeszes neuralgia) megelőzése.
A fertőzés továbbadásában a tünet és panaszmentes vírusürítés a legjelentősebb. Szájon lévő hólyagok esetén a puszilkodás, a közös pohár és evőeszköz használat kerülése ajánlott. Genitális herpes vírusfertőzésnél a tünetmentes időszakban is óvszer használata javasolt.
Különösen óvatosnak kell lenni a hólyagok fennállása alatt az újszülöttekkel, daganatos betegekkel, ekcémásokkal. Ha van egy 5 hónapos kisbaba, és a rokonok és barátok, akik jönnek látogatni, többször előfordult már, hogy ajakherpesszel érkeztek, ilyen esetben sem puszilni, sem felvenni nem engedni a babát nekik. A betegség kontakt úton terjed, attól, hogy egy ajakherpeszes ember felveszi a gyermeket, még nem lesz beteg, csak ne puszilgassa. Érdemes a babát távol tartani aktív herpesszel rendelkező látogatóktól mindaddig, amíg a tünetek aktívak. A megelőzés elsősorban az anyai fertőzés kockázatának csökkentését jelenti a terhesség és a szülés alatt.
Amennyiben az anya kórelőzményében szerepel nemi herpesz, a terhesség utolsó néhány hetében a kezelőorvos vírusellenes szer felírásával csökkentheti a fertőzés kiújulásának esélyét és segítheti a hüvelyi szülés megvalósulását. Nem árt azonban tisztában lenni vele, hogy az alacsony kockázat is kockázat. A babára nézve legbiztonságosabb választás a császármetszés, aktív fertőzés esetén kötelezően!