Minden szülő arra a pillanatra vár, amikor először megpillanthatja újszülöttjét. Fontos azonban tudni, hogy az a szemszín, amellyel a kisbaba született, lehet, hogy a végleges szín, de az is megeshet, hogy nem.
A szem szivárványhártyájában lévő melanin mennyisége határozza meg, hogy a szemek milyen színűek lesznek. Ez a pigment felel egyébként a haj- és bőrszínért is. A csecsemők íriszének színe valójában a melanintól függ, egy olyan fehérjétől, amelyet a melanocitáknak nevezett speciális sejtek választanak ki, amelyek a baba bőrének színét is adják. Ahhoz, hogy egy gyerek kék szemű legyen, mindkét szülőnek hordoznia kell a recesszív allélt.
A szemszín tehát a festékanyag mennyiségének, valamint a szivárványhártya különböző szerkezeti elemein való fénytörési és fényszóródási jelenségeknek az együttes hatására alakul ki. A szivárványhártya segít szabályozni a szembe jutó fény mennyiségét.
Mivel a melanociták a fényre reagálnak, születéskor a baba szürke vagy kék szeműnek tűnhet, főként a pigment hiánya miatt, illetve azért, mert mindaddig a sötét anyaméhben volt. Ahogy egyre több fénynek van kitéve, idővel (akár több év alatt) megváltozhat a szemük színe. A barna szemszínben található a legtöbb melanin, ezért ez lesz a domináns, míg a kék szemszínben a legkevesebb, ez lesz az úgynevezett recesszív allél.
Ha a kicsi melanocitái a születést követő hónapokban sem termelnek sokkal több melanint, akkor a szeme kék marad. Amennyiben pedig egy kicsit több melanin kerül az íriszbe, a szeme zöldnek vagy mogyoróbarnának tűnik. A barna szem a nagy mennyiségű melanin eredménye.
Bár előfordulhat, hogy a csecsemő szemének színe élete végéig olyan lesz, mint amilyennel született, gyakoribb esetekben megváltozik. Körülbelül egy évbe telik, amíg a melanociták befejezik a munkájukat, és a végleges szín kialakul. Bár a színváltozás üteme 6 hónap után lelassul, a szín még ezután is átalakulhat.
A szemszínt a genetika határozza meg. Egy bizonyos kromoszóma nagyrészt felelős a szemszín meghatározásáért, amely két gént hordoz, az egyik a melanin mennyiségét határozza meg az íriszben, a másik pedig a melanociták aktivitását szabályozza. Ezek a gének együttesen hatnak a szemszínre. Bár technikailag a melanin adja a szem színét, valójában a csecsemő szülei - és bizonyos mértékig az ük- és a dédnagyszülők - azok, akik segítenek meghatározni, vajon mennyi melanin termelődik majd a kicsi szervezetében.
A domináns és recesszív gének játéka a hajszín esetében ugyancsak döntő. Maga a szemszín öröklése bonyolult folyamat, mert hordoz magával egy anyai és egy apai gént. Mit is jelent mindez? Például, hogy a barna színt meghatározó egyik (domináns) gén elfedi a zöld színért felelős géneket. Így, a baba szemének színe rendszerint barna lesz. Hogy tovább gabalyítsuk a dolgot, ennek az ellenkezője is előfordulhat, igaz, jóval kisebb valószínűséggel. Nem kell tehát a legrosszabbra gondolni, ha két zöld szemű embernek kék szemű gyermeke születik: ki kell várnia azt a pár hónapot, míg kikristályosodik a végleges forma. Ám ha ez mégsem következik be, és a baba kékszemű marad, annak sem feltétlenül a legrosszabb az oka!
Azok a csecsemők, akik a származásuk szerint sötétebb bőrűek, általában barna szemmel születnek, míg a skandináv újszülöttek általában kék vagy szürke szemmel jönnek a világra. De természetesen mindig vannak kivételek.
Baby Eye Development GIF
Van olyan eset is, amikor a gyermek szeme teljesen más színű lesz, mint az apáé vagy anyáé, ez időnként a génkifejeződési hibának köszönhetően következik be.
