5 hónapos baba fogzása: Tippek és tudnivalók a fájdalom enyhítésére

A baba fogzása nagy mérföldkőnek számít gyermekünk életében, ugyanakkor valódi kihívást is jelent. Természetesen, ami a kicsinek nehézség, az nekünk, szülőknek sem piskóta. A fogzás időszaka nem csak a kisbabák, de a szüleik életében is egyaránt izgalmas és sokszor kihívásokkal teli időszak lehet. Ahogy az első kis fogacskák előtörnek, úgy egyre gyakoribbá válhatnak az éjszakai ébredések, a sírás és a nyugtalanság, amely gyakran az egész családot próbára teszi. Azonban fontos kiemelni, hogy minden baba más és más, így a fogzás időszaka és dinamikája is különböző lehet.

Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy megkönnyítsük ezt a nehéz időszakot mindkettőtök számára. A jellemző tünetek ismertetése mellett konkrét tanácsokat is adunk a fájdalom csillapítására. A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot.

Mi is az a baba fogzás és mikor kezdődik?

A baba fogzás a fogcsírák növekedését jelenti. A baba fogzás kezdete általában 4-7 hónapos korban kezdődik, de az első fogak jellemzően a 6. hónapban jelennek meg. Az első tüneteket akár már az első fogacskák kibújása előtt is észre lehet venni, azonban jellemzően a fog megjelenése előtt 3-5 nappal fognak jelentkezni. A másik véglet, hogy az első fog csak az első születésnap körül jelenik meg. Arra azonban minden szülő számíthat, hogy az első fog kibújása után kb. havonta jön az újabb fog. Amikor a babák elérik az 5-6 hónapos kort, a szülők kíváncsian, izgatottan és kicsit aggódva várják, hogy megpillantsák az első fogakat. A fogzás folyamata addig tart, amíg ki nem bújik mind a 20 tejfog, ami általában 2,5-3 éves korig tart. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.

A fogzás tünetei és jelei

Sokféle tünet jelezheti a baba fogzás kezdetét, de egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik megjelenik minden esetben.

• Fokozott nyálelválasztás: Ahogy a brit Nemzeti Gyermekszületési Alap (NCT) oldalán is olvashatjuk, a baba fogzás idején fokozódik a nyálelválasztás. Ezért, ha állandóan folyik a baba nyála, és folyton eláztatja a ruháját, minden bizonnyal a fogzás áll a hátterében. A nyáladzás több kellemetlenséget is von maga után. A fogzás idején a baba nyálmirigyei fokozottan működnek, ami jelentős nyáladzáshoz vezet. A felgyülemlett nyál éjszaka köhögést okoz, az eláztatott ruhát pedig gyakran kell cserélni. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket.
• Nyugtalanság és sírás: A baba számára ismeretlen érzés, ahogy növekszik a fog. Nem tudja, hogy mi történik, de érzi, hogy kellemetlen, viszket és fáj. Nem csoda tehát, ha nyugtalan lesz. A nyugtalanság pedig éjszaka is folytatódik, hiszen ilyenkor kevesebb inger éri, ami elterelhetné a figyelmét. A baba sokszor sír fogzás idején, a legtöbbször látszólag minden ok nélkül. Ez azonban egyértelmű jele annak, hogy jön a foga. A baba érzi, hogy valami változás történik, valami nincs rendben, ezért így próbál jelezni. A fogak kibújása sok babánál alvásproblémákhoz vezet.
• Duzzadt és piros íny: A fogzás során az íny érzékennyé válik. A fogcsírák növekedése viszkető érzést kelt, ami zavarja a babát, de fájdalmat is okozhat neki. Ahogy a fog közeledik, az íny egyre pirosabb, egyre duzzadtabb lesz. Az íny duzzanata és kipirosodása azt jelzi, hogy a fogak a felszín alatt dolgoznak. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén.
• Arcbőr kipirosodása és irritációja: Az erős nyáladzás következtében hamar kipirosodik a baba arca, emiatt pedig érzékennyé válik a bőre. A fogzás alatt igyekezzünk mindig letörölni a nyálat, nehogy az irritálja a kicsi arcbőrét. A kivörösödött arcbőr a fájdalom és az izgatottság jele lehet, amit a baba érez a fogzás során.
• Étvágytalanság: Felnőttként is fogfájás esetén kevesebbet eszünk, különben még jobban fáj a fogunk, így van ez a pici babáknál is. Fogzás idején általában nincs akkora étvágyuk. Ha nem akar enni a baba, adjunk neki hígabb ételeket, és a szoptatást is próbáljuk gyakrabban. A rágás kellemetlensége miatt a baba kevesebbet eszik, vagy akár elutasíthatja az ételt is.
• Fülfájdalomra utaló jelek: Ahogy a felnőtteknél, úgy a babáknál is kisugárzik a fogfájdalom a fülre. A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögetik. Ha észreveszed, hogy a kisbabád folyamatosan a füléhez nyúl, dörzsöli vagy piszkálja, érdemes figyelmet fordítani arra, hogy esetleg a fogcsírák okozzák-e kellemetlenséget.

Tévhitek a fogzással kapcsolatban

Fontos tudni, hogy egyes tüneteket gyakran tévesen a fogzáshoz kapcsolnak, holott más ok állhat a háttérben:

• Láz: Gyakori tévhit, hogy a baba fogzás lázzal jár. A hazai és külföldi orvosok azonban hangsúlyozzák, hogy a láz nem a fogzás tünete. Legrosszabb esetben is maximum egy kis hőemelkedésre lehet számítani, de a fogzás miatt nem szabad, hogy a baba hőmérséklete 38°C felé kússzon. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát. A Pediatricsban 2016-ban közöltek egy átfogó elemzést, úgynevezett metaanalízist. Ezek az elemzések szolgáltatják az evidence-based, azaz bizonyítékokra alapozó orvoslás világában a legmagasabb szintű bizonyítékokat, ilyenkor ugyanis nagyon szigorúan átnézik az eddigi kutatásokat és azokat összegezve vonják le a következtetést. Kiderült továbbá, hogy fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni.
• Hasmenés és vizes orrfolyás: Egyes források szerint a hasmenés és a vizes orrfolyás nem tipikus tünete a baba fogzásnak. Sokkal inkább arról van szó, hogy a baba fogzás időszaka egybeesik a hozzátáplálás megkezdésével, és a baba érzékeny emésztése még hasmenéssel reagál az új dolgokra. A rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is! A vizes orrfolyás egyébként legtöbbször hamar elmúlik, de zavarhatja a babát alvás közben. A hasmenést mindig érdemes komolyan venni.

A fogzás sorrendje

A baba fogzásról tudni kell, hogy ez egy szimmetrikus folyamat, vagyis a fogak nem elölről hátrafelé haladva bújnak elő. A szimmetria azt jelenti, hogy az azonos típusú fogak egyszerre bújnak ki. A Nemours KidsHealth írása szerint a metszőfogak jönnek elő elsőnek, amiket az elülső őrlőfogak követnek. Utánuk jönnek a szemfogak, majd a hátsó őrlőfogak. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy általában mi a jellemző sorrend, bár ez egyénenként változhat.

A legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké. Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket.

Fájdalomcsillapítás és tünetenyhítés

A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Az alábbiakban felsorolunk néhány bevált módszert, amivel enyhíthetjük a fogzással járó kellemetlenségeket. A fogzással járó fájdalom enyhítésére érdemes elsősorban gyógyszermentes megoldásokat választani, hiszen a fogzási időszak évekig tarthat, ezért a baba egészsége érdekében ajánlott kerülni az ilyesfajta készítményeket.

Gyógyszermentes megoldások

• Rágókák: Az egyik legjobb megoldás fájdalomcsillapításra a rágóka. A rágókával nem tehet magában kárt a baba, vagyis felügyelet nélkül is biztonságban elvan. A rágóka rendkívül hasznos eszköz a baba fogzása során, mivel enyhíti a fájdalmat és a kellemetlenséget, amit a fogíny duzzanata okozhat. A rágcsálás hatékonyságát segíthetjük egy hűthető rágókával is. Ezek a hűtött fogzási játékok és rágókák segíthetnek a fogíny megnyugtatásában. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Kaphatóak szuper rágókák, melyek elérnek a hátsó fogakig, s megkönnyítik a baba számára a rágcsálást.
• Ínymasszázs: A fogíny masszírozásával is segíthetünk: alapos kézmosás után használjunk ujjra húzható fogínymasszírozót, amivel óvatosan dörzsöljük át a fogínyt. Az ujj fogkefét kifejezetten a legapróbbaknak találták ki. A szülőként könnyen az ujjunkra húzhatjuk, és fogdörzsölő részével óvatosan masszírozhatjuk a baba ínyét. Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozása.
• Hideg ételek és rágcsálnivalók: Hűthetjük finoman a területet. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. Fontos, hogy étellel a kezükben soha ne hagyjuk gyermekünket egyedül!
• Gyógyteás borogatás: Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finom kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
• Nyálkendők: Habár a nyálkendő nem a fájdalmat csillapítja, hasznos társatok lesz a fogzási időszakban. Mivel ilyenkor sokat nyáladzik a baba, könnyen lehet, hogy naponta bizony többször ruhát kell cserélni. Egy-két jó minőségű nyálkendővel azonban több ilyen ruhacserét megúszhatunk! A nyálkendők tökéletes megoldást nyújtanak a babák számára a fogzás során fellépő nyáladzás kezelésére, segítve ezzel a kicsik kényelmét és a baba ruházatát is megóvják.
• Borostyánlánc: A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.

Fogínygélek és fájdalomcsillapítók

Léteznek különböző gyógynövény alapú, hűsítő hatású gélek, amelyeket a baba ínyére lehet kenni. Érdekes ízük miatt a babák kedvelik, de figyelni kell arra, nehogy leegyék az ujjunkról, mielőtt még az ínyre tudnánk kenni. Léteznek speciális fogínygélek is, amelyeket kifejezetten a fogzási fájdalom enyhítésére fejlesztettek ki. Ezek a gélek természetes, gyógynövényalapú összetevőket tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni a fogzással járó fájdalmat. A gélek fertőtlenítik és hűsítik a fogínyt. Az érzéstelenítő gélek hatása megegyezik a hűsítő gélek hatásával. A legnagyobb különbség, hogy ezek gélek a gyógynövények mellett érzéstelenítő szereket is tartalmaznak. Ezért nem szabad túlzásba vinni a használatukat. A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb.

• Kamillás és gyógynövényes gélek: Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú. Nem tartalmaznak helyi érzéstelenítőt, csak természetes anyagokat.
• Érzéstelenítő gélek: Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható. Azonban fontos óvatosság! Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak. A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő. A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet.
• Homeopátiás szerek: 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.
• Fájdalomcsillapítók: Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.

Az első tejfogak ápolása

Amint megjelennek az első fogak, szülőként a mi feladatunk, hogy gondoskodjunk az ápolásukról. Ennek első lépése, hogy odafigyelünk arra, hogy mivel etetjük és itatjuk a babát. A rossz fogakat nem örököljük, legfeljebb a gyengébb szerkezetet. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. Ezért a fogakat már akkor el kell kezdeni mosni, amikor megjelennek. A reggeli és esti fogmosás már az első tejfogaknál is elengedhetetlen.

• Megfelelő folyadékpótlás és étkezés: Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltatni. A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingereli a fájdalmas ínyt. A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.
• Szájhigiénia: Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4 . életévéig is eltart.
• Gyermekfogászati szűrés: A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra.

tags: #5 #honapos #1 #hete #fogzik