A menstruáció, bár a női lét természetes része, gyakran marad tabutéma, ami megnehezíti a nők számára, hogy nyíltan beszéljenek róla, és felismerjék, mikor jeleznek problémát a tünetek. A nők egészségével kapcsolatos nyílt kommunikáció, valamint a menstruációs zavarok időben történő felismerése és kezelése hozzájárul ahhoz, hogy ne kelljen együtt élniük olyan problémákkal, amelyek kezelhetők vagy megelőzhetők lennének.
A női nemi működés nagyjából 28 napos ciklusokban zajlik, melyet érzékeny és bonyolult hormonális változások szabályoznak. Éppen ezért az életkörülményekben bekövetkező változások, mint például a sportolás, stressz, betegség vagy szedett gyógyszerek, könnyen befolyásolhatják a ciklust. Ezért is nehéz meghatározni a „normális” fogalmát.
A menstruációs ciklus általában 21 és 35 nap között változik, az átlagos időtartam 28 nap. A vérzés ideje rendszerint 3-5 nap, de ebben a tekintetben is elfogadható a 2-7 napos időintervallumban bármilyen hossz. A menstruáció nagyjából 30-50 ml vérveszteséggel jár ciklusonként; ha a vérveszteség 80 ml feletti, az már kórosnak számít.
Mi befolyásolja a menstruációs ciklust?
A menstruációs ciklust számos dolog befolyásolja. Hat rá minden, ami a hormonrendszer működését befolyásolja: a hormonális és méhen belüli fogamzásgátlók, valamint egyes betegségek és állapotok is. A súly változása, a stressz, bizonyos gyógyszerek, pajzsmirigyproblémák, valamint a táplálkozás is megváltoztathatják a ciklust. Az extrém alacsony vagy nagyon magas testzsírszázalék, illetve a rendkívüli fizikai vagy lelki megterhelés szintén tényezők.
Sokan észlelik azt is, hogy terhesség és szülés után más tüneteket tapasztalnak a ciklus során, mint korábban, ahogyan az életkorral is járnak változások. Természetesen a nőgyógyászati betegségek, mint a mióma, endometriózis, policisztás ovárium szindróma (PCOS) is hathatnak a vérzésre.
A menstruációval együtt járó tünetek
Sok esetben nehéz meghatározni, hogy még rendben van-e az adott tünet, vagy már valamilyen problémát jelez. A menstruáció jellemző kísérőtünetei, amelyek már a vérzés kezdete előtt is jelentkezhetnek: pattanások megjelenése, a has alsó részén érzett görcsök, fájdalom, szénhidrátok iránti erős vágy, alvászavarok, hangulatingadozás, puffadás, az emésztés megváltozása, a mell feszülése, érzékenysége. Fontos, hogy ezek a tünetek általában nem akadályozzák a mindennapi tevékenységeket. Ha intenzitásuk nagyon erős, és korlátozzák az életvitelét, akkor forduljon orvoshoz; egyik tünettel sem kell együtt élni!
Mikor forduljon orvoshoz?
Az alábbi tünetek jelezhetik, hogy valami nincs rendben, és orvosi kivizsgálásra lehet szükség:
- 90 napnál tovább kimarad a menstruáció (terhesség nélkül)
- A korábban rendszeres menstruáció hirtelen rendszertelenné válik
- A ciklus közben vérzés jelentkezik
- A vérzés tovább tart nyolc napnál
- 1-2 óránál gyakrabban kell tampont vagy betétet cserélni
- Jól látható alvadtvér-darabok távoznak
- A vérzés 21 napnál gyakrabban vagy 35 napnál ritkábban jelentkezik
- A ciklus hossza drasztikusan változik hónapról hónapra (például 25 napos ciklust 45 napos követ)
- Erős, akár elviselhetetlen fájdalom a vérzés idején vagy előtte
- A menstruáció előtt és alatt kezelhetetlen hangulatingadozások
- Hüvelyi vérzés szex után
- Menopauza utáni vérzés
A menstruációs zavarok nemcsak a hormonális egyensúlyhiányt jelezhetik, hanem komolyabb egészségügyi problémák jelei is lehetnek, például policisztás ovárium szindróma, endometriózis, polip, fertőzés, pajzsmirigy-betegségek vagy akár méhtestrák. Ezért minden olyan tünet, amely jelentősen eltér a megszokottól, indokolja a szakorvosi vizsgálatot.
A menopauza, mint a női ciklus természetes lezárása
A menopauza, más néven változókor vagy klimax, a női lét elkerülhetetlen része. Ennek ellenére még ma is szinte tabutémának számít, és emiatt sok nő sajnos nem is tudja, hogy milyen változásokkal jár ez a természetes folyamat. A menopauza egy teljesen természetes folyamat, melyen minden nő átesik előbb vagy utóbb. A menopauza hivatalosan akkor kezdődik, amikor egy nőnek már egy teljes éve nem volt menstruációja. Ez eltérő életkorokban érkezhet el, de jellemzően a 40-es évek végén vagy az 50-es évek elején következik be.
A menopauza sokféle változást idézhet elő a testedben. A petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelése csökkenni kezd, ez okozza a különböző tüneteket, például hőhullámokat, súlygyarapodást, vagy hüvelyszárazságot. A hüvely sorvadása hozzájárul a hüvelyszárazság kialakulásához, a hüvely szövete vékonyabbá válhat és gyulladások is jelentkezhetnek, mindezek pedig további mértékben növelik a fájdalmat a szexuális együttlétek során.
A menopauza fokozhatja bizonyos betegségek kockázatát, mint például a csontritkulás. Előfordulhat, hogy a menopauza időszakát panaszmentesen és egészségben éled át, de az is lehet, hogy olyan tüneteket tapasztalsz, melyek problémát jelentenek a mindennapi életben, ezért megfelelő kezelési módokat kell találnod.
A perimenopauza és a menopauza közötti különbség
A perimenopauza a menopauzát közvetlenül megelőző időszak. Perimenopauza alatt a szervezet megkezdi a menopauzába történő átmenetet, a petefészkek hormontermelése hanyatlásnak indul. Előfordulhat, hogy menopauzás tüneteket kezdesz tapasztalni, például hőhullámokat. A menstruációs ciklusod rendszertelenné válhat, de a menstruáció perimenopauza alatt még nem áll le teljesen. A menopauzába akkor léptél be, ha 12 egymást követő hónap eltelt anélkül, hogy havi vérzés jelentkezett volna.
A csökkenő ösztrogénszint hatásai
A menopauzás nők kb. 75%-a tapasztal hőhullámokat, ami a leggyakoribb tünet. A hőhullámok nappal és éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. Egyes nőknél felléphet izom- és ízületi fájdalom (arthralgia), valamint hangulatingadozások is előfordulhatnak. Nem mindig lehet pontosan meghatározni, hogy ezekért a tünetekért mi felel: a hormonális változások, az életkörülmények vagy éppen csak maga az öregedési folyamat.
Hőhullámok és enyhítésük
Hőhullám során azt érzed, hogy egészen hirtelen megemelkedik a testhőmérsékleted. A hőhullámok a tested felső felét érintik, a bőröd kipirosodhat vagy vörös foltok jelenhetnek meg rajta. A gyorsan jött forróság izzadást, heves szívdobogást és szédülésérzetet okozhat. A hőhullám elmúlásakor a test hőmérséklete a normálisnál kissé alacsonyabbra esik vissza, és ettől fázni kezdhetsz.
Egyszerű praktikákkal a hőhullámok és azok tünetei is enyhíthetőek: öltözködj rétegesen, használj ventilátort, végezz légzőgyakorlatokat. Étrend-kiegészítéssel is felveheted a harcot a hőhullámok ellen, segíthet például a barátcserje, a ligetszépe olaj, a fürtös poloskavész, a vörös here, az E-vitamin, és a magnézium.
Csontok egészsége és a szív-érrendszeri kockázatok
Az ösztrogéntermelés hanyatlása hatással lehet a csontjaid kalciumtartalmára, ami jelentős csökkenést okozhat a csontsűrűségben, ami oszteoporózishoz, vagyis csontritkuláshoz vezet. Emellett hajlamosabbá tehet a csípő-, gerinc-, és egyéb csonttörésekre is. A csontjaid egészségének megőrzése érdekében egyél kalciumban gazdag ételeket, szedj D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítőt, mozogj rendszeresen, és kerüld a dohányzást.
Menopauza alatt jelentkezhetnek szívvel kapcsolatos problémák, például szédülés vagy erős szívdobogás érzése. Az optimális testsúly megőrzése, az egészséges táplálkozás, a rendszeres edzés, illetve a dohányzás kerülése mind elősegítik a szívbetegség kockázatának csökkentését.
Kövessük nyomon a ciklust!
A menstruációs ciklus követése rengeteg információt ad, ezért érdemes havonta figyelmet fordítani rá. Erre ma már okostelefonos alkalmazások is rendelkezésre állnak, de akár egy füzetbe is leírhatók az információk. Mindig írjuk fel a ciklus első napját és hogy meddig tartott a vérzés, e mellett érdemes rögzíteni a vérzés erősségét. Szintén rögzítsük, hogy milyen tünetekkel járt az adott hónapban, és azt is, ha a ciklus közben tapasztalunk vérzést.
A hormonális fogamzásgátlás és a ciklus
A hormonális fogamzásgátlók, különösen a kezdeti időszakban, gyakran okoznak rendellenes vérzést. A fogamzásgátló tabletták szedése során előfordulhat áttöréses vérzés, főleg, ha kimarad egy-egy tabletta. A méhen belüli eszközök (spirálok) is vezethetnek hosszabb vagy erősebb vérzéshez, különösen a behelyezést követő első hónapokban.
Egyéb okok és kezelési lehetőségek
A méhpolipok a méhnyálkahártya jóindulatú kinövései, amelyek gyakran okoznak rendellenes vérzést. A miómák a méh simaizom-állományából kiinduló jóindulatú daganatok, amelyek méretüktől és elhelyezkedésüktől függően okozhatnak menstruációs rendellenességeket. A perimenopauza időszakában, amely a menopauza előtti 4-8 év, a hormonszintek ingadozása miatt gyakori a rendellenes vérzés, beleértve az elhúzódó menstruációt is.
A lelki tényezők, különösen a krónikus stressz, erősen befolyásolják a hormonrendszert. A stresszcsökkentő technikák - mint a rendszeres testmozgás, meditáció, jóga vagy pszichoterápia - pozitívan befolyásolhatják a menstruációs ciklust is. A túlsúly befolyásolja a hormonháztartást, mivel a zsírszövet maga is termel ösztrogént.
Hormonális kezelések, nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), vaspótlás, tranexámsav, hiszteroszkópos beavatkozások, endometrium abláció, és végső megoldásként a méheltávolítás (hysterectomia) állnak rendelkezésre a menstruációs zavarok kezelésére. Alapbetegség kezelése is elengedhetetlen, ha például pajzsmirigy működési zavar vagy más egészségi probléma áll a háttérben.
Hogyan kezeljük a menopauza tüneteit és egyensúlyba hozzuk a hormonokat természetesen
Ne feledjük: a menstruációs ciklust rengeteg dolog befolyásolja. Fontos, hogy a menstruáció nem lehet elviselhetetlenül fájdalmas, ezért ha olyan tüneteket tapasztal, amelyek a mindennapi életvitelét korlátozzák, forduljon orvoshoz. Az elhúzódó menstruáció nem csupán kellemetlenség - hosszú távon vérszegénységhez, fáradtsághoz és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet. Ha azt tapasztalja, hogy nem akar elmúlni a menstruáció, ne halogassa az orvosi vizsgálatot. Fontos tudni, hogy a rendellenes vérzés az esetek többségében jól kezelhető, és a megfelelő terápia után a normál ciklus helyreállhat.