Az AMH hormon szerepe a női termékenységben és a lombikbébi eljárásokban

Az anti-Müller hormon (AMH) egy kevésbé ismert hormon, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a női reproduktív egészségben. Bár nők és férfiak szervezetében egyaránt termelődik, és az emberi fejlődésben is szerepe van, ezúttal a női termékenység vonatkozásában kerül a figyelem középpontjába.

Az AMH hormon már a magzati korban is fontos szerepet játszik, mivel segíti a csecsemő reproduktív szerveinek fejlődését. A későbbi életben is lényeges feladatokat tölt be, főleg a termékenységben. Az AMH (anti-Müllerian hormon) a petefészek - és kisebb mennyiségben a herék - által termelt hormon. Még az érés előtt álló petesejtek termelik, így előre jelzik a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Éppen ezért igen fontos szerepet játszik a reproduktív egészségben és a petefészek tartalékának értékelésében.

Mi az az AMH?

Az anti-Müller hormon, vagy röviden AMH, egy olyan hormon, amelyet a petefészek tüszőinek úgynevezett granulosa sejtjei termelnek, fejlődésük korai fázisában. Ez a hormon határozza meg a petefészek tartalékot, más szóval segít képet alkotni az éretlen petesejtek számáról - de nem ad információt azok minőségéről. 2002 óta használják a petefészek tartalék meghatározására.

Az AMH szintje egészséges, fogamzóképes korú nőknél azt jelenti, hogy a petefészkekben megfelelő petesejt-készlet van jelen, így az illető termékeny. Az öregedéssel azonban a petesejtek száma csökken, ami az AMH szintjének apadását okozza. A nőknél az AMH szintje pubertáskorban kezd emelkedni, és kb. 25 éves korban a legmagasabb.

Miért is fontos az AMH vizsgálata?

Az anti-Müller hormon szorosan összefügg a termékenységi problémákkal és nagyon fontos a teherbe esni kívánó nők számára. Hiszen minél kevesebb mennyisége, úgy csökken a teherbeesés esélye is. Alacsony szint esetén pedig IVF (lombikbébi) eljárás válhat szükségessé.

A petefészek tartalék ugyanakkor az IVF (lombikbébi) kezelés sikerét is előrejelezheti nagy valószínűséggel. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy nagyon csekély AMH mennyiség esetén a mesterséges megtermékenyítés is nagy eséllyel eredménytelen lesz.

Amennyiben meddőségi vizsgálatra kerül sor, nagy valószínűséggel megmérik az AMH szintedet, mivel az anti-Müller hormon teszt választ ad néhány fontos kérdésre:

• Mekkora a petefészkeid tartalékkapacitása?
• Rendelkezel-e elegendő petesejttel a sikeres IVF kezeléshez, és hogyan fognak reagálni a petefészkek a stimulációra?
• Fontolóra kell-e venned a petesejt-lefagyasztást, vagy a terhesség tervezésének előrehozatalát?

Mekkora a normál AMH szint?

A normál AMH szint 1,5-4 ng/ml közé tehető. Ha ennél alacsonyabb, az azt jelzi, hogy egyre kevesebb a petesejt, vagyis a petefészek kezd kimerülni. Ez lehet (korai) menopauza jele is, mely akár már 30-35 éves korban megkezdődhet.

Az AMH szintje egészséges nőknél a korai felnőttkorig növekszik, ezután az életkor előrehaladtával lassan csökkenésnek indul, míg végül teljesen kimutathatatlanná válik. Ez nagyjából 5 évvel menopauza előtt következik be, amikor a növekvő tüszők raktára végérvényesen kimerül.

A normál AMH szint 1,5-3 ng/ml közé tehető. 3,0 ng/ml felett magasnak számít, ami gyakran a PCOS meglétére is utal. Ha az AMH szint a 0,7-0,9 ng/ml közötti tartományban mozog, az ugyan már alacsonynak tekinthető, de nem ad még komolyabb aggodalomra okot. Amennyiben a mennyisége 0,3-0,6 ng/ml közé csökken, az már alacsonynak számít, míg a 0,3 ng/ml alatti érték már túlzottan alacsony.

Fontos azonban, hogy erre tájékoztató információként tekints, az adatok értelmezését hagyd a szakorvosra!

Mit jelent a túl alacsony AMH szint?

Az alacsony szint különböző okokra vezethető vissza. Ezek közé tartoznak a következők:

• Korai petefészek-kimerülés: az alacsony AMH szint gyakran azt jelzi, hogy a petefészkek korábban kimerültek. Ez lehet genetikai vagy autoimmun eredetű is.
• Kemoterápia, sugárkezelés: bizonyos rákellenes kezelések, például a kemoterápia és a sugárkezelés komoly hatást gyakorolhatnak a petefészkek működésére, így nem ritka, amikor ezen kezelések alacsony AMH szintet eredményeznek.
• Műtét, sérülés: bizonyos petefészekműtétek (pl. ciszták eltávolítása) vagy a szerv sérülései esetén szintén alacsonyabb lehet az AMH szintje.
• Autoimmun betegségek, genetikai rendellenességek: néhány autoimmun betegség, például autoimmun pajzsmirigybetegségek (pl. Hashimoto-thyreoiditis) is okozhatnak alacsony AMH szintet, ami a pajzsmirigy-peroxidáz antitestek jelenlétének tudható be.

Az alacsony AMH szint elsődleges oka az öregedés. A stressz miatti korai petefészek-öregedés, a nem megfelelő táplálkozás miatti tápanyaghiányok, a nem kielégítő vérkeringés a petefészkekben, a hormonális egyensúlyhiány, betegségek, sérülés, genetikai tényezők, autoimmun rendellenességek és még egyéb életmód-tényezők - lentebb felsorolom ezeket - mind befolyásolhatják az AMH szintet és a petefészkek működését.

A fiatalabb (35 éves és annál fiatalabb) nők alacsony AMH-szintje jelezheti, hogy fennáll a korai menopauza kockázata, ám a longitudinális vizsgálatok során ezt nem bizonyították meggyőzően. Ezekben a helyzetekben természetes és / vagy orvosi intézkedésekre lehet szükség a termékenység megőrzésének és fokozásának elősegítésére. A korai menopauza családi története és más genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak, és a családi történet miatt magas kockázatú nőknél végzett tesztelés így előnyös lehet.

Milyen tényezők hatnak az AMH szintre?

Több tényező is van, ami hatással lehet az AMH szintjére. Íme a legfontosabbak ezek közül:

• Az életkor az alacsony AMH szint elsődleges oka. A petefészek tartalék - és az AMH szintje - az életkor előrehaladtával természetes módon csökken. Ez a folyamat 35 éves kor után gyorsul fel igazán, ilyenkor kezd a termékenység is jelentősen csökkenni.
• Genetikai adottságok. Sajnos előfordulhat, hogy az alacsony AMH szint öröklött genetikai okokra vezethető vissza.
• Az alacsony AMH szint hátterében egy olyan autoimmun betegség is állhat, amely során a szervezet immunrendszere a petefészek sejtjeit támadja meg.
• Az endometriózis, petefészekciszta, petefészek-csavarodás vagy méhen kívüli terhesség miatt petefészek műtéten átesett nők körében gyakoribb az alacsony AMH szint.
• A pszichológiai stressz negatívan befolyásolhatja az AMH szintjét. Az állandó stressz és szellemi nyomás alatt élő nők gyakran csak akkor esnek teherbe, ha kellő mértékben mérsékelték a stressz-szintjüket.
• Kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárulhat a petefészek tartalék és AMH szint csökkenéséhez.
• A hormonális rendellenességek és a szaporító rendszerrel kapcsolatos betegségek ugyancsak befolyásolhatják az AMH szintjét. A PCOS-es nőknél például jellemzően magasabb az AMH szint.

Hogyan tudod természetes úton növelni az AMH szintjét?

Ha alacsony vagy nagyon alacsony az AMH szinted, az jelentős mértékben csökkentheti a fogantatás esélyét. Ezeket helyreállítva bizonyos esetekben növekedhet a szervezetedben az AMH szintje.

• Megfelelő D-vitamin-ellátottság
  Klinikai vizsgálatok közvetlen kapcsolatot találtak a D-vitamin és az AMH szint között. Ez különösképpen igaznak bizonyul a 40 év feletti, alacsony AMH szinttel rendelkező nőknél. A szervezet D-vitamin-ellátottságát egy egyszerű vérvizsgálattal ellenőrizni lehet. Az optimális szint fenntartása érdekében naponta legalább 1500-2000 NE D-vitamin bevitele szükséges.
• Tápanyagokban gazdag étrend
  Egy 2013-ban közzétett tanulmány kimutatta, hogy a Crohn-betegségben szenvedő, termékeny korban lévő nőknek sokkal alacsonyabb az AMH szintje, mint azoknak, akik nem szenvednek ebben a betegségben. Mivel a Crohn-betegség az emésztőrendszert érinti és akadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását, a kutatók arra következtetnek, hogy minél több vitamint és tápanyagot képes felszívni a szervezet, annál jobb a szaporodási funkciója, beleértve az AMH-termelést. Igyekezz követni a termékenységfokozó étrend alapvető szabályait, ezzel támogatva a petefészek és a petesejtek egészségét!
• Dohányzás kerülése
  Természetesen a legjobb, ha el sem kezded, de ha már dohányzol, akkor sincs soha késő abbahagyni! Ezzel az általános egészségednek és a termékenységednek is csak jót teszel.
• Stressz csökkentése
  A stressz igazoltan összefügg az alacsonyabb AMH szinttel a meddő nőknél. Az AMH-termelés fokozása érdekében végezz stresszcsökkentő tevékenységeket, például jóga, légzőgyakorlatok, progresszív izomrelaxáció, tai chi.

Mit tehetsz PCOS esetén az AMH szint normalizálása érdekében?

A PCOS-ről már korábban esett szó. De mit is jelent pontosan? A policisztás ovárium szindróma hátterében a női test komplex hormonzavara áll, miután a férfi nemi hormon, az androgén, túl nagy arányban van jelen a női testben. Ennek következménye a vastag kéregszerű bevonat, amely a petefészek körül keletkezik és meggátolja, hogy az érett petesejt kilökődjön és megtermékenyüljön.

Tudjuk, hogy az alacsony AMH szint kedvezőtlenül hat a termékenységre, ugyanakkor a túlságosan magas AMH szint sem optimális, mivel ez PCOS-re utalhat, ami ugyancsak a meddőség egyik leggyakoribb oka. A magas AMH érték a mesterséges megtermékenyítés során akár súlyos következményekkel is járhat. Ez esetben ugyanis előfordulhat, hogy nagyobb eséllyel reagálsz a kezelésekre, ám ugyancsak gyakrabban fordulhat elő a petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS).

Most következzen pár módszer, ami PCOS megléte esetén segíthet az AMH értékének normalizálására:

• Q10-tartalmú kiegészítő szedése
  A koenzim Q10 egy rendkívül erős antioxidáns vegyület, amiből a szervezet nagyjából 30 éves korig képes előállítani a szükséges mennyiséget. Ezt követően külső forrásokból, például étrend-kiegészítő szedésével javasolt pótolni. Egy 2019-es klinikai vizsgálatban PCOS-es nők szedtek napi 100 mg Q10-et 3 hónapon át, aminek hatására jelentős mértékben csökkent a betegek rendellenesen magas AMH szintje.
• Egészséges testsúly fenntartása
  Egy 2009-es kutatás kapcsolatot mutatott a fogyás és a szaporodási funkció javulása között túlsúlyos vagy elhízott, PCOS-sel és reproduktív zavarral küzdő nőknél. Habár a testsúly csökkenésével nem mutatkozott változás az AMH szintben, a szaporodási funkció egyértelműen javult. Egy 2013-as kutatásban az orlistat nevű súlycsökkentő gyógyszer, edzés és diéta hatására megemelkedett a PCOS-es nők alacsony AMH szintje. A bizonyítékok alapján egy dolog biztos: az egészséges testsúlynak fontos szerepe van a termékenységi problémák elleni küzdelemben.

AMH - Valóban megmutatja, mennyi időnk van a gyermekvállalásig?

A családtervezés során sok nőben megfogalmazódik a kérdés: „Vajon mennyi időm van még a gyermekvállalásra?” A női termékenység ugyanis nem állandó. Az egyik legismertebb laborérték, amely segíthet a termékenység megítélésében, az AMH (Anti-Müllerian hormon). De valóban elegendő egyetlen szám ahhoz, hogy megítéljük a termékenységet?

Az AMH hormont a petefészekben található apró, még éretlen tüszők termelik. Fontos azonban: az AMH nem a teherbeesési esélyt méri, hanem csak a petesejtek számáról ad információt. Ez különösen fontos a családtervezés szempontjából: az AMH megmutatja, hogy mennyi petesejt áll rendelkezésre, de nem ad információt azok minőségéről. Előfordulhat, hogy valakinek megfelelő a petefészek-tartaléka, ugyanakkor a petesejtek minősége életkor vagy egyéb tényezők miatt már csökkent.

Bár az AMH fontos információ, önmagában nem alkalmas a termékenység megítélésére. Az FSH megmutatja, mennyire kell a szervezetnek „stimulálnia” a petefészket. Ezért fordulhat elő, hogy két azonos AMH-értékkel rendelkező nő termékenysége teljesen eltérő, éppen ezért érdemes komplexen nézni az eredményeket és a páciens kórtörténetétől függően egyéb területeket is vizsgálni. Az AMH hasznos iránytű lehet a családtervezésben, de önmagában nem ad teljes képet a termékenységről. Sokszor éppen az derül ki a vizsgálatok során, hogy a szám önmagában félrevezető, míg egy teljes kivizsgálás egészen más képet mutat.

Progeszteron, GnRH, ösztradiol, pajzsmirigyhormonok: csak néhány azokból a hormonokból, melyek a női szervezetben meghatározóak a teherbeesés szempontjából. Az anti müller hormon (AMH) azonban az egyik legfontosabb közülük, hiszen szintjéből pontosan következtetni lehet arra, az adott hölgy mennyire termékeny.

A lombikbébi eljárások és az AMH

A lombikbébi-kezeléseken résztvevő nők kb. fele 40 év feletti. Nagyon sokféle oka lehet annak, hogy a gyermekvállalás ebbe a későbbi életkorba tolódik - a karrier, a tökéletes pár megtalálása vagy az anyagi biztonság elérése is gyakori magyarázat erre. A spontán fogantatás valószínűsége sajnos 35 éves kor után számottevően csökken, de a lombikprogram (IVF) kellő tudatossággal, elszántsággal és profi szakemberekkel kombinálva a legtöbb 40-en túli nő számára elhozza a kívánt gyermekáldást.

A lombikeljárás esélyei sem azonosak azzal, mintha valaki a húszas, harmincas években vágna bele a mesterséges megtermékenyítésbe: havonta 10-15 százalékos valószínűséggel lehet számolni azzal, hogy a terhesség 40 év felett is létrejön. A szakemberek azért tartják lényegesnek, hogy az érintett pár minél előbb orvoshoz forduljon, mert a termékenységi eljárások sikerességének aránya is évről-évre csökken.

A magas AMH szint két dologhoz vezethet. Rosszabb esetben a petefészek hiperstimulációs szindrómához (OHSS), amely súlyos esetben akár életveszélyt is okozhat. Ha pedig az anti-Müller hormon alacsony szintje áll fenn, kevesebb a lehetőség a lombikprogram sikerességére.

A 45 éves kor felett a lombikbébi-kezelést nem javasolják és Magyarországon is csak 45 éves korig finanszírozza az állam a beültetést.

Az alacsony AMH szint önmagában nem zárhatja ki a nőket az IVF kezelések esélyeiből. Egyes esetekben az alacsony AMH-szinttel rendelkező nőknél valóban csökkent a (stimulálható) tüszők mennyisége (azaz a petefészek-tartalék), ám ez nem zárja ki azt, hogy jó minőségű petesejtjeik lehetnek, és hogy jó esélyük lehet az egészséges terhességre.

Az AMH tesztelés a modern termékenységi tesztek aranyszabványának része. Az AMH egy olyan protein, amelyet petefészek tüszőiben termelnek az ún. granulosa sejtek. Az IVF kezeléseken átesett nőkkel végzett kutatások után 1990-ben kifejlesztett AMH-vizsgálat pozitív korrelációt talált az AMH-szint és a petefészek stimulációja után visszanyert petesejtszám között.

Tippek és tudnivalók a 40 év feletti lombikbébi-kezeléshez

1. Légy tájékozott, tudatos és elszánt!
   Ha 40 felett vágsz bele a „lombikozásba”, akkor fontos, hogy ismerd az előző pontokban felvázolt kihívásokat, de még fontosabb az, hogy ezek miatt egy fikarcnyit se veszíts az akaraterődből. Ne hátrálj, ne hezitálj, sőt, épp ellenkezőleg: inkább légy még elszántabb és céltudatosabb! Tájékozódj megbízható forrásokból és ezek alapján, illetve kezelőorvosoddal szorosan együttműködve igyekezz minden tőled telhetőt megtenni a hőn vágyott gyermekáldás eléréséért.
2. Természetes úton való próbálkozás vagy egyből lombik?
   Az általános orvosi ajánlás 40 év feletti nők számára az, hogy 3 hónap sikertelen természetes próbálkozás után keressenek fel egy meddőségi szakembert, intézetet. Persze ezzel csak akkor érdemes foglalkozni, ha van rendszeres menstruációd és nincs szervi vagy hormonális problémád. Egyes nők még 40 felett is néhány próbálkozás után természetes úton teherbe esnek.
   Mivel az idő igen értékes ebben az életkorban, sokan úgy döntenek, hogy kihagyják a több hónapig tartó természetes próbálkozást és egyből szakemberhez fordulnak (akár úgy is, hogy az orvosnak azt füllentik, megvolt a 3 havi próbálkozás) a szükséges kivizsgálások és a lombikprogram mielőbbi megkezdése érdekében.
   Érdemes mindkét opciót mérlegelned a pároddal, mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az azonban fontos, hogy ne úgy tekintsetek egyikre sem, mint jó vagy rossz döntés.
3. Tudd és kövesd nyomon a vizsgálati értékeidet.
   Ideértendők a petefészek-tartalékról információt adó szérum hormonszintek, mint az anti-Müllerian hormon (AMH), a ciklus 3. napján mért follikulusstimuláló hormon (FSH), az ösztradiol, illetve az antrális follikulusszám (AFC). A tudás hatalom, főleg, ha termékenységről van szó. Ismerd meg, hogy mit mutatnak ezek az értékek, miért fontosak, és hogyan változnak az idő előrehaladtával.
   Iránymutatások alapján az AMH normál értéke 38-40 évesen 1,1 ng/ml, 41 év felett 0,5 ng/ml. Az FSH normál értéke 38-40 évesen 8,4 mIU/ml alatti, 41 év felett 8,5 mIU/ml alatti. Az AFC hüvelyi ultrahangos vizsgálat, amely előrejelzi a petefészek-választ és a terhességi kimenetelt, valamint a megfelelő gyógyszereket és kezelési protokollt is meghatározza.
4. Javítsd a petesejt minőséget egészséges életmóddal és étrend-kiegészítéssel.
   Az étrended, az életmódbeli döntéseid és az étrend-kiegészítés egyaránt segíthet a petesejt minőség javításában. Egy petesejt érése nagyjából 90 napot vesz igénybe, ezután kerül a petevezetékbe ovuláció során. Ebből adódóan a meddőségi szakértők azt javasolják, hogy legalább 3-4 hónappal a lombikprogram előtt kezdd el az étrend- és életmódbeli változtatásokat (minél előbb, annál jobb).
   Iktasd ki az alkoholt, a koffeint és a dohányzást, aludj napi 7-8 órát, kezeld a stresszt, légy fizikailag aktív (heti 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás, pl. úszás, biciklizés, tempós séta, vízi aerobik), és kövess növényi fehérjékben, telítetlen zsírokban, zöldségekben, gyümölcsökben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag termékenységi étrendet.
   Étrend-kiegészítés terén a legalapvetőbb egy kellően komplex, minden vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazó terhesvitamin szedése. Pozitív, de még nem teljesen bizonyító erejű kutatási eredmények szerint a Q10 koenzim (napi 100-200 mg), az omega-3 zsírsavak, az alfa-liponsav, a mio-inozitol (napi 4 gramm), és az N-acetil-cisztein is támogathatja a petesejtek egészségét.
5. A spermium is ugyanolyan fontos, mint a petesejt!
   Nagyon gyakran a párok női tagjára helyeződik minden felelősség, mintha csak és kizárólag a nő lehetne felelős azért, hogy nem sikerül a babaprojekt. Pedig a megtermékenyülés folyamatában mindkét félnek - vagyis a petesejt mellett a spermiumnak is - egyformán szerepe van. Ezért fontos az átfogó spermavizsgálat, beleértve akár speciális teszteket is, mint a DNS fragmentáció, HBA teszt, akroszóma reakció, ROS.
   Egy férfi táplálkozásával, életmódjával is sokat tud tenni a spermakép (spermiumok számának és minőségének) javítása érdekében. A stressz, dohányzás, alkoholfogyasztás, túlsúly, mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás is negatívan befolyásolhatja a spermaképet. A cink, szelén, C-, D- és E-vitamin, Q10 koenzim és L-karnitin kutatások szerint javíthatja a spermaképet.
6. Hozd ki a legjobbat a helyzetből, és ne marcangold magad!
   Könnyen előfordulhat, hogy kínzó gondolatok járnak a fejedben - például dühös vagy az életre, magadra vagy a párodra, amiért eddig vártatok, már más rangsort állítanál az gyerekvállalás és egyebek között.
   Hidd el, nem vagy egyedül, nagyon sok 40 körüli vagy 40-es nő ilyesmikre gondol. Ez normális dolog. Most azonban ideje elereszteni ezeket a gondolatokat, végy egy jó mély levegőt… és fújd ki. És inkább helyettesítsd be ezzel a negatív gondolataidat: Megvártam, hogy 100%-ig biztos legyek benne: készen állok a gyerekvállalásra. Nagyon fontos volt számomra, hogy minden a helyén legyen. Most ez végre így van. Készen állok az anyasághoz vezető utamra - bármilyen göröngyös is legyen ez az út.
   Ki tudod ezt mondani? Megvártad a tökéletes időpontot. Ez most van. Számodra most. Ne érezz dühöt vagy szégyent, ne figyelj mások véleményére, csak mondd azt, hogy most végre készen állsz. Nem számít, mások mit gondolnak, csak az, hogy te megbékéltél önmagaddal. Ennyi a lényeg!
7. Fontoljátok meg az embriófagyasztás lehetőségét.
   A klinikákon nem ritka tapasztalat, hogy egy nő 40 éves korában sikeres lombikbébi-kezelésen esik át, gyereke születik, majd 3 évvel később visszatér. Szeretne még gyereket, de már bánja, hogy a be nem ültetett, de életképes embriókat nem fagyasztatta le, amikor volt rá lehetősége.
   Tájékozódj az embriófagyasztásról, konzultálj a kezelőorvosoddal és a pároddal közösen döntsetek erről az opcióról. A be nem ültetett, életképes embriók sorsáról ti döntötök. Jogilag három opció is van: megsemmisítés, lefagyasztás és adományozás (más pároknak vagy tudományos célokra). A lefagyasztás 5 évre szól, ezután ismét nyilatkozni kell, hogy újabb 5 évvel meghosszabbítsák-e a fagyasztott embriók tárolását. 10 év után a tároló intézet dönthet a sorsukról.
8. Fontoljátok meg a donor petesejt vagy donor embrió használatát
   Ahogy fentebb már írtuk, 40 év felett nem a petefészek állapota, hanem a petesejtek számának, illetve minőségének hanyatlása az, ami akadályokat görget a sikeres természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés elé. Ezért az adományozott petesejt vagy adományozott embrió segítségével végzett kezelésekkel nagyon remek eredmények érhetőek el.
   Ez a terület azonban jogilag szigorúan szabályozott, érdemes gondosan utánanézni a feltételeknek, konzultálni a kezelőorvossal. A petesejtek és embriók adományozásának, beültetésének feltételeiről az 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetében, illetve a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletben olvashatsz többet.

Előrehaladott anyai életkor esetén javasolt preimplantációs genetikai szűrés (PGS) elvégzése, amely segít kiválasztani az egészséges (kromoszóma-rendellenességtől mentes) embriókat a beültetéshez. Ez fontos, hiszen az életkor előrehaladtával lényegesen növekszik a kóros embriók gyakorisága.

Ha létrejött a terhesség, akkor a prenatális (szülés előtti) vizsgálatok elvégzése is rendkívül fontos, ugyanis 40 év felett egyes veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. Prenatális szűrés és diagnosztika segítségével kimutathatóak a kromoszóma-rendellenességek (pl. Down-szindróma, Patau-szindróma, Edwards-szindróma) és a fejlődési rendellenességek (pl. nyitott gerinc, lyukas szív) is.

tags: #43 #eves #5 #amh #lombik