Ha csecsemők és kisgyermekek szenvednek ekcémától, az nem csak számukra kellemetlen, hanem a szülőket is megviseli, és sok stresszel járhat. Nehéz végigélni, ha a kicsinek a viszkető, kellemetlen érzés elrontja a hangulatát és felborítja az alvási ritmusát. Az ekcéma babáknál előforduló változata az egyik leggyakoribb bőrprobléma a csöppségek körében, ami életük első éveiben jelentkezhet. A bőrpír, viszketés és száraz foltok miatt a szülők számára aggasztó lehet a jelenség, különösen, ha nem tudják, mi okozza a problémát, illetve hogy hogyan kezelhetik azt hatékonyan.
Az ekcéma nagyon gyakori bőrbetegség, a gyermekek mintegy 20%-át érinti világszerte. Ennek ellenére az ekcéma pontos kiváltó okait mindmáig kutatják. A csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék, és ez az arány egyre nő. Dr. Vincze Ildikó, bőrgyógyász-kozmetológus és Dr. Schlick-Szabó Anna, gyermekgyógyász szakértők szerint az atópiás ekcéma világszerte a kicsik 10-20 százalékát érinti.
Az atópiás dermatitisz jellemzői és megjelenése
A babakori ekcéma, orvosi nevén atópiás dermatitisz, egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amelyre a bőr szárazsága, hámlása, viszketése és pirosodása jellemző. Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább az ekcéma atópiás formájával, azaz atópiás ekcémával (más néven atópiás dermatitisszel) találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése.
Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. A foltok először az arcon, majd a karokon, lábakon, a popsin és a fejbőrön tűnnek fel, majd a gyermek 12 hónapos kora után a hajlatokra (nyak, térdhajlat, könyökhajlat, fül mögötti rész), a száj környékére és a kézfejre húzódnak át. Az újszülöttkori forma nem közvetlenül megszületés után, hanem az első élethónapokban jelentkezik. Ez az úgynevezett “jóindulatú” forma, hiszen ez elmúlhat - régebben azt mondtuk, kinövi a gyermek. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A csecsemőknél általában három hónapos korban jelenik meg, és gyakran csak felnőttkorban múlik el teljesen.
Tünetek és súlyosbodás
A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. A kisbabák jellemzően nyugtalanul alszanak, sokszor felébrednek, és minden lehetséges módon próbálnak vakarózni. Ez súlyosbíthatja az állapotot, sőt mi több, a sebes bőrfelületen keresztül könnyebben bejuthatnak a szervezetbe különböző allergének és baktériumok. A túlvakart foltok idővel váladékozni kezdenek, és folyadékkal teli kis hólyagok, kérgek tűnnek fel. Fontos kiemelni, hogy az ekcéma nem jelent egyet a száraz bőrrel, ám a csecsemőkori ekcémát megelőzi a bőrszárazság. Az ekcéma komoly hatással van a kisbabák életminőségére, a viszketés ugyanis folyamatos kellemetlen, sokszor elviselhetetlen érzést okoz.
Az ekcéma okai és rizikófaktorok
Az ekcéma babáknál több tényező együttes hatásából alakul ki. Az ekcéma okai közt felsorolható az öröklött hajlam, immunszabályozási eltérések, a bőr határképző szerepének károsodása. Kisgyermekek, különösen a csecsemők bőre érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké, ezért a külső vagy környezeti tényezők gyakran szerepet játszanak kialakulásában.
- Öröklött hajlam: Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60-80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. A hajlam lehet örökletes, van ugyanis egy bizonyos kedvező genetikai környezet, amelyben az atópiás ekcéma kialakulhat.
- Környezeti tényezők: Az irritatív anyagok, mint például a gyapjú, a szintetikus textíliák, a túlzott meleg vagy a szappan - sőt, akár a baba arcát érő nyál is - befolyásolhatják az ekcémát. Kifejlődésében olyan külső tényezők is szerepet játszhatnak, mint a légszennyezés, a lakások nem megfelelő szellőzése, vagy a túlzott vízhasználat a bőrön, bár ezekről egyelőre még folyik a vita.
- Allergiák: Az allergia lehet ételallergia vagy állatszőr-, poratka- és pollenallergia. Az úgynevezett 2-es típusú gyulladásos folyamatok hátterét mára jól megismertük.
Szövődmények és az atópiás menetelés
A csecsemőekcéma önmagában nem életveszélyes, de számos kellemetlenséggel és szövődménnyel járhat. Az egyik a fertőzések veszélye: a viszketés miatt a baba gyakran vakarja az érintett bőrfelületet, ami kisebesedést okozhat. A nyílt sebek könnyen elfertőződhetnek, például baktériumok vagy gombák által. Fontos szövődmény a fájdalom, kellemetlen érzés. Ezek a tünetek (a viszketés - vakarás kör mellett) állandó feszültséget okoznak. Éjszaka alvászavarhoz vezethetnek, ez ronthatja az iskolai teljesítményt.
A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek ételallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek az allergiás náthára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás. Ez az atópiás menetelésnek nevezett kórállapot allergiás alapú asztmához is vezethet.
Lassíthatjuk az atópiás felvonulást? A 2-es típusú gyulladás megértése gyerekeknél
Kezelési lehetőségek és bőrápolás
A felnőtteknek szóló ajánlások többsége az ekcémás csecsemőkre és kisgyermekekre is érvényes. Ugyanakkor, mivel a kicsi bőre különösen érzékeny, érdemes szakorvoshoz (házi gyermekorvos, gyermekbőrgyógyász) fordulni, hogy megtaláld a gyermeked számára legmegfelelőbb kezelést. A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Fontos, hogy a szülő megértse a kezelés összetett voltát. Ezt lépésről lépésre kell követni, mert ha tudjuk, hogy mi várható, sokkal jobban működik a gyógymód. Fontos megérteni, hogy nincs két egyforma eset, ezért sablonokat nem szabad követni.
Orvosi kezelések
Az ekcéma kezelésében többek között helyi szteroidkészítmények - krémek, kenőcsök - használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, csak az orvos által előírt nagyságú bőrfelületen, hígított formában alkalmazzuk. Az antihisztamin készítmények fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kezelésben inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly. 2 éves kor után alkalmazhatók az úgynevezett helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket a tünetek megelőzésére. Amikor az ekcéma kiújul, a helyi gyulladáscsökkentő kezelés (helyileg alkalmazott kortikoszteroidok) a legalkalmasabb a bőr gyors megnyugtatására, a viszketés csökkentésére és a fertőzés elkerülésére. Ne felejtsük azonban, hogy ennek megállapításához, a terápia kialakításához rendszeres orvosi vizsgálat szükséges.
Gondos bőrápolás és irritáló tényezők kerülése
Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Száraz és ekcémás bőr esetében a legfontosabb és leghatásosabb kezelési mód a bőr hidratálása. Hetente kétszer-háromszor, maximum 10 percig fürdessük meg a babánkat langyos vízben, ezután kenjük be a még nedves bőrét egy tápláló krémmel. Egy másik lehetőség, ha a fürdővízbe teszünk egy kevés olajat, például mandulaolajat, utóbbinak ugyanis visszazsírozó hatása van. A száraz bőrnek nem csupán a nedvesség-, hanem a zsírtartalma is alacsony, így mindkettőt pótolni kell. Ezt olyan tápláló krémekkel tudjuk megtenni, melyek elegendő bőrbarát lipidet és hidratáló összetevőket tartalmaznak, továbbá nincs bennük allergizáló anyag és parfüm. Az atópiás bőr megfelelő hidratálása mellett szerep jut a szteroid tartalmú készítményeknek is.
A krémeket naponta kétszer, reggel és este alkalmazzuk, és ne csak a kritikus területeken, hanem az egész testen, akkor is, ha nem volt fürdetés. Fontos, hogy a felvitelük előtt mindig mossunk kezet, és ne spóroljunk az adaggal: a gyermek két könyökére és térdére szükséges megfelelő mennyiség nagyjából egy felnőtt ujjpercének felel meg. Válasszunk kifejezetten atópiás bőrre kifejlesztett készítményeket!
További fontos lépések:
- Fürdetés: Érdemes langyos vízben, rövid ideig, gyógyszertári fürdetőkrémekkel fürdetni a gyermekeket. A napi gyors zuhany (maximum 5-10 percig), mely során a széklet-vizelet maradványok, izzadság és a táplálék maradványok eltávolításra kerülnek, nagyon fontos. Heti egynél több alkalommal nem szabad nagy kádfürdőt alkalmazni - még akkor sem, ha ezt a kicsik nagyon szeretik. Hajmosás a nagyon piciknél nem szükséges. Zuhany kapcsán a fejtetőt elég gyorsan átöblíteni. Lehetőleg olajos tusfürdőt alkalmazzunk, amely visszahidratálja a száraz bőrű csecsemő bőrét. A fürdést követően érdemes hamar (3 percen belül) bekenni a teljes bőrt a hidratáló krémmel.
- Ruházat és textíliák: Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. Szellős, laza, pamut ruha viselése javasolt.
- Pelenkázás: A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban.
- Hőmérséklet: Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat. A legtöbb beteg nehezen viseli a nyári meleget és a verejtékezést - itt kerülendő a nagy verejtékezéssel járó sport. A téli hónapokban a lakásban pedig párologtató ajánlott.
- Környezet: Az allergénmentes otthoni környezet mindenképpen előnyös. A dohányzás kerülendő az ekcémás beteggel közös zárt térben.
Diéta és táplálkozás
A testápolás mellett az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek - tehéntej, tojás, olajos magvak - bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani. Fontos az anyatejes táplálás, anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Az atópiás hajlamú csecsemők 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes táplálása ajánlott. Az allergének bevezetése természetesen fokozatos legyen, közben figyeljük a csecsemő minden életfunkcióját. Az erős allergének bevezetése történhet később, de mindenképpen az anyatejes táplálás ideje alatt, az első egy évben javasolt. Napjainkban nagy divat a különböző diétákkal kezdeni a kezelést, pedig ez csak egy szelete a terápiának, ami önmagában sokszor nem hoz megoldást. Súlyos, kiterjedt, tüneti kezelésre nem javuló és más, élelmiszer allergiára utaló tünetek esetén lehet étel eredetű allergénre gondolni.
Megelőzés és a betegség lefolyása
Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát. A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Roppant fontos az újszülöttek bőr-bőr kontaktusa a szülővel. A megfelelő mikrobiális flóra kialakulása elengedhetetlen és természetesen védő hatása is van. Az újszülött mikrobiális flórája fokozatosan alakul ki.
Kinőhető az atópiás dermatitisz?
Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A csecsemőkorban jelentkező ekcémát legtöbbször hamar kinövik a babák, de a későbbiekben más formában jelentkezhetnek allergiás betegség. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el. Soha ne gondoljuk, hogy az atopiás ekcéma gyógyíthatatlan. Ez komoly pszichés károkat okoz. Természetesen fontos tisztán látni a tényeket. A szülő sose érezze magát egyedül a problémájával, mert az ahogyan a fentiekben már utaltam rá, a jelenség megoldható, a beteg tünetmentessé tehető!
A szülők szerepe
A család is nagyon megszenvedheti a helyzetet, hiszen újra és újra végig kell nézniük a kicsik küzdelmét. Mivel ők életkorukból adódóan még nem tudnak saját magukon segíteni, a szülők türelmén, odafigyelésén múlik, képesek-e kordában tartani az állapotot, és követni a megelőző és kezelő intézkedéseket. Dr. Michaela Duchonova bőrgyógyász szerint sokat segíthet, ha a szülők együttműködnek, kommunikálnak különféle egészségügyi szakemberekkel, és megosztják tapasztalataikat a mindennapi problémákról. Hasznos lehet, ha kapcsolatba lépsz az ekcémás betegek helyi szervezetével, online csoportjaival. Itt hasonló problémákkal küzdő szülőkkel beszélgethetsz, és tanulhatsz a tapasztalataikból. A mama jólléte is fontos, hiszen ilyenkor még a baba és a mama egy egységként kezelendő.