A gyermekek egészségének megőrzésében kulcsfontosságú szerepet játszanak a védőoltások, amelyek célja a súlyos fertőző betegségek megelőzése. Az oltási naptár szigorúan meghatározza, hogy mely életkorban milyen oltások szükségesek a megfelelő védettség kialakításához. Különös figyelmet érdemel a 18 hónapos korban esedékes oltás, amelynek beadása után bizonyos reakciók, ritkábban szövődmények is felléphetnek. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük a 18 hónapos oltás menetét, a beadott vakcinák típusait, a lehetséges oltási reakciókat és szövődményeket, valamint az oltásokkal kapcsolatos egyéb fontos tudnivalókat.
Az oltási naptár és a 18 hónapos oltás
A gyermekek oltását ún. oltási naptár alapján végezzük. Magyarországon a következő oltási rend van érvényben, amely a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan változik. Például a korábban az „ajánlott” kategóriába tartozó pneumococcus elleni vakcináció a 2014. június 30-a után született gyermekek számára már kötelező.
A 18 hónapos korban esedékes védőoltás a DPT+IPV+HIB védőoltás ismétlése, amely 5 súlyos betegség (torokgyík - diphteria; merevgörcs - tetanus; szamárköhögés - pertussis; járványos gyermekbénulás - poliomyelitis acuta vagy más néven: Heine-Medin-kór; Haemophylus influenzae okozta gennyes bakteriális agyhártyagyulladás) ellen indít el a szervezetben ellenanyagképződést, ami védelmet nyújt ezen megbetegedésekkel szemben.

A DPT+IPV+Hib oltóanyag komponensei és célja
A DTPa - IPV a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni sorozat oltás. Az oltóanyag beadására 2, 4, 6, majd 18 hónapos korban kerül sor. Az emlékeztető oltásokat 6 és 11 éves korban adjuk be.
- Diftéria (torokgyík): A diftéria súlyos fertőző betegség, amelyet egy baktérium okoz. Torokfájással, lázzal, rossz közérzettel, rekedtséggel jár. A garatban, a gégén, a mandulákon, az orrban vaskos, szürke lepedéket képez, amely fulladást okozhat. Főleg a légutakat, de néha a bőrt is megtámadja. A baktérium a légutak gyulladását (a nyálkahártya duzzanatát) váltja ki, súlyos légzési nehézséget és esetenként fulladást okozhat.
- Tetanusz (merevgörcs): A tetanusz egy súlyos, baktérium okozta betegség. A baktérium az emberi szervezetbe sérüléseken keresztül jut be, emberről-emberre nem terjed. Az első tünete általában a szájzár, majd ezt követi a nyak és az arcizmok görcse, aminek hatására torz mosolyban rögzül az arc. Izommerevség alakul ki, amelyhez rohamokban jelentkező a gerincre és a végtagokra is kiterjedő izomgörcsök társulnak. Ezek csonttörést és akár a gerincoszlop törését is okozhatják. Különösen hajlamos sebek az égési, a roncsolásos vagy mély sebek, melyek földdel, porral, esetleg trágyával szennyezettek.
- Szamárköhögés (pertussis): Igen fertőző betegség, mely megtámadja a légutakat. Súlyos köhögési rohamot okoz, mely nehézlégzéshez vezet. A hurutos betegség kezdetén orrfolyás, hőemelkedés, kötőhártya gyulladás jelentkezhet. A kezdeti tüneteket több hetes száraz köhögés követheti. A kínzó, belégzést kísérő köhögésnek jellegzetes hangja van, innen ered a szamárköhögés elnevezés. A köhögés egy-két hónapig, vagy még hosszabb ideig is eltarthat.
- Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis acuta): Okozója vírus (poliovírus), mely piszkos kézről vagy tárgyakról a szájon keresztül jut a szervezetbe. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg és a halálozás gyakori. A végtagok bénulása miatt sokan járógépbe kényszerülnek.
- Haemophilus influenzae b (Hib): A Haemophilus influenzae baktérium „b” típusa (Hib) agyhártyagyulladást, a légúti nyálkahártya és a gégefedő nyálkahártyájának gyulladását okozza. Csecsemőkorban egyetlen tünete a bágyadtság, táplálhatatlanság lehet, vagy láztalan állapot mellett jelentkező szapora szívverés, sápadt bőrszín is jelezheti a betegséget.
A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen hazánkban szinte teljesen eltűnt a tetanusz (évi 2-5 eset) és a Hib okozta agyhártyagyulladás (évi 2-4 eset), szórványosan észlelhető szamárköhögés (évi 5-20 eset) és évtizedek óta nem fordult elő diftéria és járványos gyermekbénulás. A kórokozók azonban jelenleg is a környezetünkben vannak, így az oltás továbbra is elengedhetetlen a védelem fenntartásához.

Oltási reakciók és szövődmények a 18 hónapos oltás után
Az oltás beadása előtt a dokinéni alaposan átnézi a gyereket, hogy biztosan oltható legyen. Az oltási reakcióknak nevezzük azokat a gyakori és nem súlyos tüneteket, amelyek védőoltással együtt járnak. Ezek kialakulására számítani lehet és az oltottak (ill. szüleik) figyelmét is fel kell hívni ezekre. A DTPa+IPV+HiB oltást enyhe tünetek követhetik. A legtöbb oltás után ezen tünetek 2-3 napon belül jelentkeznek és 3 napnál nem tartanak tovább.
Gyakori oltási reakciók
A leggyakoribb mellékhatások (ún. oltási reakciók) a láz, az oltás helyén észlelt bőrpír, fájdalom és duzzanat, valamint csecsemőknél és kisdedeknél nyugtalanság és étvágytalanság.
- Helyi reakciók: Az oltás helyén mérsékelt duzzanat, bőrpír és érzékenység alakulhat ki. A tünetek lehetnek helyiek (pl. az oltás beadásának helyén bőrpír, duzzanat, fájdalom).
- Általános reakciók: Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Ritkán beszámoltak az oltott gyermekekben idegességről, nyugtalanságról, szokatlan sírásról vagy álmatlanságról és étvágytalanságról. Ezek a tünetek csak átmenetiek és általában 1 héten belül (néhány napon belül) megszűnnek.
Ritka, de riasztó reakciók
Ritka, ártalmatlan, azonban igen riasztó oltás utáni esemény a "rongy baba" állapot. Az oltást követő 48 órán belül jelentkezhet sápadtsággal, izomtónus vesztéssel, ájulásszerű állapottal, ami azonban maradandó károsodással nem jár, további oltásnál nem ismétlődik, kórházi ellátást nem igényel. Mivel időközben a gyermeknél más betegségek is kialakulhatnak, ezért 1 héten túl elhúzódó, vagy súlyos tünetek esetén orvoshoz kell fordulni!
Az oltás egy éve a megoldás
Oltási szövődmények
Oltási szövődménynek nevezzük az oltással ok-okozati összefüggésbe hozható betegségeket és súlyos általános reakciókat. Ezeket az oltó orvosnak jelenteni kell és az illetékes bizottságnak ki kell vizsgálnia. Általánosságban elmondható, hogy az oltás után kialakuló azon tünetek esetén, amelyek a betegtájékoztatóban a mellékhatásoknál gyakori és nagyon gyakori kategóriában említetteknél súlyosabb formában jelentkeznek, érdemes orvoshoz fordulni. A szülő számára ijesztő tünetek (pl. nagyon magas láz >40 °C, ismétlődő hányások) esetén szintén orvoshoz kell fordulni.
Egy konkrét példa a szövegben szereplő eset, amikor 1 óra telt el a szuri után és Vinci szinte nem tudott lábra állni! Nem csak arra nem állt rá, amelyikbe kapta a szurit, hanem felállt és összerogyott. Naivan arra gondoltam, hogy a nagy hiszti után rosszul adtam rá a cipőt, nincs benne rendesen a lába. Ismét felállt, próbált lépni, de összerogyott. Ebéd után kb. Felhívtam a dokinénit. Most ott tartunk, hogy rááll mindkét lábára, de továbbra is bizonytalanul megy. Ez a példa is jól mutatja, hogy bár a legtöbb reakció enyhe és átmeneti, súlyosabb tünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Egyéb kötelező és ajánlott védőoltások gyermekkorban
A 18 hónapos oltáson kívül számos más kötelező és ajánlott oltás létezik, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják.
Kötelező védőoltások
A kötelező oltásokon kívül csak a kullancs elleni védőoltás első részét kapta meg, azt is azért, mert Kendében volt kullancs és utána napokig rettegtem nehogy fertőzött legyen. A baráti körünkben van olyan, aki oltásellenes (szíve joga, erős nyomás volt rajta, ezért megkapta a gyermeke a védőoltást).
- 0-6 hetes korig: BCG védőoltás (Bacillus Calmette-Guérin), mely oltás a tuberculosis (gümőkór) megelőzését szolgálja. Az oltás helyi reakciója nyomán 2-4 hét múlva 10 mm-t általában nem meghaladó átmérőjű, vörös-kékesvörös csomó képződik az injekció helyén. A csomó közepe gyakran beolvad és kiürül, majd pörkösödik és általában kis fehér heggel gyógyul. Az újszülötteknek kötelező BCG oltást legkésőbb 1 éves korig lehet pótolni.
- 2, 4 hónapos életkorban, valamint betöltött 1 éves kor után: Streptococcus pneumoniae (Pneumococcus) elleni védőoltás (Prevenar13 nevű vakcina). A pneumococcus baktérium tüdőgyulladást, középfülgyulladást, agyhártyagyulladást, valamint szepszist okozhat. A betegség csecsemőknél és kisgyermekeknél súlyos lefolyású, halálos kimenetelű is lehet.
- 15 hónaposan: MMR védőoltás, mely a vírusok okozta, cseppfertőzéssel terjedő fertőző gyermekbetegségek közül a kanyaró (morbilli), járványos fültőmirigy gyulladás (mumps), rózsahimlő (rubeola) megbetegedések megelőzését szolgálja. Oltási reakcióként az oltás utáni 5-12. napon ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. Az MMR oltás élő (legyengített) vírusokat tartalmaz, így az oltási reakciók az oltást követő 2. héten várhatók.
- 13 és 16 hónaposan: Bárányhimlő elleni védőoltásban kell részesíteni minden 2018.07.31. után született gyermeket. Az oltás 9 hónapos kortól adható. A megfelelő védettség eléréséhez két oltás szükséges, melyeket 2-3 hónap eltéréssel kell beadni. A bárányhimlő jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedés. Korántsem ártalmatlan, mivel minden 10. fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az oltás nagy előnye, hogy a szövődményes bárányhimlő esélyét gyakorlatilag minimálissá csökkenti.
- 6 éves korban: DPT+IPV védőoltás mely 4 súlyos betegség (torokgyík - diphteria, merevgörcs - tetanus, szamárköhögés - pertussis, járványos gyermekbénulás - poliomyelitis acuta) megelőzését szolgálja. Az oltás helyén fellépő bőrpír, duzzanat beavatkozás nélkül megszűnik.
Ajánlott védőoltások
A kötelező védőoltások mellett ajánljuk a választható oltások beadatását is. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a legfontosabb ajánlott védőoltásokat:
| Oltás típusa | Mikor adható? | Mit véd meg? | További információ |
|---|---|---|---|
| Rota vírus elleni védőoltás | 6-24 hetes kor között | Rotavírus okozta hasmenés, hányás | Szájon át adható. Az első dózist legkésőbb 12 hetes korig be kell adni. |
| Meningococcus elleni védőoltás | 6 hetes kortól (C, B, ACWY típusok) | Agyhártyagyulladás, szepszis | A C típusú oltás 2 éves kor alatt államilag támogatott. Az oltási rend az életkortól függ. |
| Hepatitis A vírus elleni védőoltás | 12 hónapos kortól | Fertőző májgyulladás (Hepatitis A) | Egyetlen oltás 3-5 évre ad védettséget, a tartós immunitáshoz második oltás szükséges. |
| Hepatitis B vírus elleni védőoltás | 11 éves korban kötelező (alapimmunizálás 3 oltásból áll) | Fertőző májgyulladás (Hepatitis B) | A kórokozó apró nyálkahártya-sérüléseken keresztül kerül a véráramba. |
| Kullancs-encephalitis elleni védőoltás | 1 éves kor felett | Kullancs-csípés által terjesztett agyhártyagyulladás (agyvelőgyulladás) | Alapimmunizálás 3 oltásból áll, 3-5 évente ismétlés szükséges. Súlyos esetben izombénulással járhat. |
| Influenza elleni védőoltás | 1 éves kortól | Influenza vírus okozta légúti fertőzés | Évente ismételni kell. Kora ősszel a legalkalmasabb időpont. |
| HPV elleni védőoltás | 12 éves kortól (lányoknak és fiúknak) | Humán papillomavírus okozta rákos elváltozások, nemi szemölcsök | Az iskolai kampányoltás keretében térítésmentesen hozzáférhető. |
Összességében a védőoltások rendkívül fontosak a gyermekek egészségének védelmében, és bár felléphetnek enyhe oltási reakciók, a súlyos szövődmények rendkívül ritkák. Fontos, hogy a szülők tájékozódjanak az oltásokról, és kérdéseikkel forduljanak orvosukhoz.
tags: #18 #honapos #oltas #szovodmenyei