A csecsemők és kisgyermekek székelési szokásai igen eltérőek lehetnek, akárcsak a felnőtteknél. Az egyik leggyakoribb szülői aggodalom a csecsemők, kisgyermekek székletével kapcsolatos. Fontos tudni, hogy mikor kell figyelni, és mikor kell beavatkozni.
A baba első széklete a zöldes-feketés magzatszurok (mekónium), amely zsírnemű anyagokat, epét, nyákot, hámsejteket és magzatvizet tartalmaz. Előfordulhat, hogy a magzat már a megszületése előtt a magzatvízbe üríti - ez azért probléma, mert oxigénhiányt jelezhet és fertőzést okozhat a magzatnak, újszülöttnek. A mekónium általában a szülést követő 1-2 napon belül kiürül az újszülött végbelén keresztül. Amennyiben az egészséges újszülöttnek 2 nap alatt sem lesz meg az első széklete, az bélelzáródást jelent.
A magzatszurok ürülését követően jelenik meg az átmeneti, majd az anyatejes széklet. Az anyatejes széklet kenőcsös állagú, sárgás színű, jellegzetes illatú, fehér tejcsomócskák vannak benne, ha azonban nagyon kemény, az mindenképpen kivizsgálást igényel. Tápszer adása mellett a széklet kemény is lehet.
Egy kizárólagosan szoptatott, jól fejlődő és panaszmentes csecsemőnél teljesen természetes, ha naponta többször is kakil. Hathetes kor után pedig - ha a baba közérzete megfelelő - a heti két széklet is normálisnak tekinthető. Tápszeres gyermekeknél már elvárható a napi székletürítés, és a hozzátáplálást követően is az egy-kétnaponkénti székletürítést tartják normálisnak a szakértők.
Természetesen nem kell kétségbe esni akkor sem, ha ettől eltérő, de rendszeres ritmusú székletürítést tapasztalunk a gyermeknél. Fontos azonban, hogy ne társuljon hozzá kellemetlenség, rossz közérzet vagy nehezített székelés, a széklet állaga pedig lágy, kenőcsös vagy formált legyen.
A széklet jellemzői
A széklet emészthetetlen rostokból, elpusztult baktériumokból, fehérjéből, zsírból, vízből, sóból és epéből áll. Az epe olyan sárgásbarna folyadék, melyet a máj választ ki és a belekbe kerül, elsősorban ez felelős a széklet színéért. Az epében található bilirubin a vér bomlásának mellékterméke, koncentrációja határozza meg az epe színét.
Szín
A kizárólagosan szoptatott csecsemők széklete akár minden nap más színű lehet, ez attól függ, éppen mit evett az édesanyjuk. A tápszeres csecsemők széklete minden nap egyforma, hiszen ők minden nap ugyanazt az ételt kapják.
Állag
A babák és kisgyerekek székletének állaga lehet puha, mint a vaj, lehet pépes, de túró vagy joghurt állagú is. Az anyatejes babák széklete mustársárga színű, magvas vagy túrós állagú. A tápszeres babák széklete olyan, mint a puding.
Koruktól függetlenül ha azt tapasztalod, hogy a gyermeked széklete egybeáll, hosszúkás (mint a macska széklete) vagy olyan, mint a nyúlbogyó (kavicsos), akkor székrekedése van. Ha olyan vastag, mint egy hüvelykujj, és szinte görgetni is tudnád, az is székelési problémát jelez.
Időzítés
Hogy milyen gyakran van kakál a baba, sokkal kevésbé fontos, mint ahogy azt az újdonsült szülők gondolják, feltéve ha nincsenek tünetek, amik arra utalnak, hogy szenved a kicsi (pl. hasfájós nyűgösség, lábhúzogatás, sírás). Előfordulhat, hogy egy anyatejes baba naponta négyszer is kakil, de az is, hogy csak hetente egyszer. Az is lehetséges, hogy az anyatejes babánál 7-10 napig nincs kaka. Ha ezalatt az idő alatt nem tapasztalod, hogy a kicsinek ez problémát okoz - azaz jó a közérzete -, akkor nem kell aggódni. 10 nap után már érdemes konzultálni a gyermekorvossal.
Tápszeres babánál napi szintű “elvárás” a széklet. Ha túl sokszor van a babának széklete, az azért nem jó, mert valószínűleg nem hasznosulnak jól a tápanyagok a szervezetében. Ha túl ritkán kakil, vagyis székrekedése van, az erősen életminőség-romboló. A széklet gyakoriságánál azonban sokkal fontosabb, hogy milyenek a külső jellemzői.
Szag
A széklet szaga azt tükrözi, mennyi ideig volt a belekben. Minél tovább voltak a baktériumok a bélben, annál erősebb a baba székletének az illata. A túl savanyú, bűzös széklet valamilyen allergiára utal. Az anyatejes babák széklete nem annyira büdös, a tápszeres babáké is csak enyhén szagos. A hozzátáplálás megkezdésekor ez természetesen megváltozik.
A székrekedés okai és kezelése
Kevesen tudják, hogy a szorulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy valakinek nincs napi szinten széklete. Gyermekkorban igen gyakori problémát jelent a székrekedés, amelyet ráadásul számtalan tévhit is övez. Valójában nem a székletürítések száma, sokkal inkább az ürítéssel kapcsolatos nehézségek és kellemetlen élmények döntik el, hogy székrekedése van-e a gyermeknek.
Székrekedésről akkor beszélhetünk, ha a gyermek heti kettőnél kevesebbszer kakil, a széklet állaga kemény, száraz, az ürülés pedig csak nagy nehézségek árán megy. A székrekedést hasfájás, puffadás, teltségérzet vagy bűzös szelek kíséri.
A székrekedés okai igen szerteágazók, ám döntő többségben nem szervi okok állnak a háttérben. Többnyire az alacsony rost- és folyadékbevitel a ludas. Ilyenkor étrendi módosítással, több folyadékkal, zöldség és gyümölcs, valamint teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával orvosolható a probléma.
Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja.
Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése?
A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget.
A rostbevitel növelése minden esetben javasolt (akár funkcionális, akár organikus), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat. Székrekedéses epizódnál inkább tejes kiőrlésű pékárukat kínálj gyermekednek (1 éves kor után).
Az aszalt szilva szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os) is segíthet.
A kisgyermek fogyasszon napi körülbelül 5 gramm rostot. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. ennyit tartalmaz.
Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni.
A tehéntej napi maximális adagja 1 éves kor után legyen kb. 500 ml. Ennél több nem feltétlen előnyös, hiszen éppen székrekedést is okozhat a rendszeres, nagyon magas rostbevitel (főleg, ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő).
A tejbevitel maximalizálása: Napi max. 500 ml.
Étrend: fokozni lehet a bélmozgást például szorbitot tartalmazó élelmiszerekkel (szilva-, körte-, almalé).
Mit tehetünk még?
Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje.
Biztosíts nyugodt körülményeket. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába.
Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel.
A szakember tapasztalatai szerint a székletürítés változatossága időnként stresszt okoz a szülőknek. Ügyeljünk rá, hogy a gyermek nyugodt körülmények között végezhesse a nagydolgát. A szülőknek pedig azt tanácsolom, hogy elsősorban ne arra összpontosítsanak, hogy a gyermek milyen gyakran kakil, hanem arra, hogy milyen a széklet konzisztenciája.
Különleges helyzetek
Antibiotikumok
Antibiotikumos kezelés során a gyermekednek hasmenése, haspuffadása, vagy egyéb gyomorpanaszai lehetnek. Antibiotikumot csak akkor használj, ha muszáj és minden nap adj neki enni joghurtot, vagy pedig olyan probiotikumot, amit az orvos ajánl. A kutatások bizonyítják, hogy a probiotikumok lerövidítik a hasmenés idejét antibiotikum-kúra alatt.
Gyomor- és bélbetegség
Ha a gyermeked gyomrát valamilyen vírus támadta meg, akár 24 órán keresztül is hányhat, és akár 2 hétre is szükség van ahhoz, hogy normalizálódjon a széklete. Ha egy vírus befészkelte magát a belekbe, sok időbe telik a jó baktériumoknak, hogy helyreállítsák az egyensúlyt gyermeked szervezetében és székletében.
Utazás
Az utazás nagyon trükkös dolog, székrekedést és hasmenést is okozhat például az, hogy az új helyen másfajta az ivóvíz összetétele, mint az otthon megszokott.