A 16 hónapos baba beszédfejlődése és a fejlődési szakaszok

A beszédfejlődés a gyermek életének egyik legizgalmasabb és legfontosabb szakasza. Szülőként gyakran merül fel a kérdés: mikor kezd beszélni a baba? Az, hogy a babák mikor kezdenek el beszélni, nagyban függ az egyéni fejlődésüktől, de általánosságban bizonyos mérföldkövek mentén haladnak előre. Ez a cikk áttekintést nyújt a baba beszédfejlődési szakaszairól és a megkésett beszédfejlődés jellemzőiről, különös tekintettel a 16 hónapos kor körüli időszakra.

A beszédfejlődés szakaszai

A beszédfejlődés több egymásra épülő fázisból áll, amelyek nagyjából az életkorhoz köthetők, de egyéni eltérések előfordulhatnak. A folyamat sorrendje általában adott, az első lépések az észlelés és a megértés, majd ezek elsajátítása után kezdődhetnek az önkifejezés különböző formái.

Újszülöttkor (0-3 hónap)

• Újszülött sírás (0-2 hónap): A sírás a baba elsődleges kommunikációs eszköze. A magzati életben sok érzéki tapasztalathoz jut, hallása előnyben részesíti az emberi hangokat. A legfontosabb kommunikációs forma az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv. Megfigyelhető, hogy a saját gyermeke sírására az édesanya különösen érzékenyen reagál.
• Gagyogás előtti hangok (2-4 hónap): A baba olyan hangokat ad ki, mint az „oo” és az „ahh”. Elkezd hangokat kiadni, bár ezek még nem tudatosak. Fokozatosan, ahogy tanulja a hangok jelentését, már nem minden hangos és hirtelen zajra rezzen össze. A sírása egyre kitartóbb, differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul.

Gőgicsélés (4-6 hónap)

Ebben az időszakban a babák elkezdenek kísérletezni a hangokkal. Megjelennek az első magánhangzók (pl. „a”, „e”) és mássalhangzók (pl. „b”, „m”). A gőgicsélés örömteli és szórakoztató tevékenység a babák számára, mindemellett a beszéd fontos előkészítő szakasza, ahol a babák megtanulják használni a hangszálaikat és az ajkaikat. Egyértelműen megkülönbözteti szülei hangját másokétól. A fej viszonylag szabad mozgásának következtében rendszeressé válik a gőgicsélés, a szólamok változatosan modulálnak. A gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik.

Gagyogás (7-12 hónap)

A babák ebben a szakaszban már összetettebb hangkombinációkat hoznak létre. Gyakran hallhatunk olyan hangsort, mint „baba”, „mama”, bár ezek még nem feltétlenül jelentenek konkrét személyeket. Ez az időszak előkészíti a terepet az első szavak kimondásához. A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g) megjelennek, valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. A csecsemő biztosan fordítja fejét a látóterébe lépő felé, megjelennek az ún. üdvözlő hangok. A csecsemő már felfigyel a saját nevére.

Első szavak (12-18 hónap)

Az első szavak kimondása hatalmas mérföldkő a beszédfejlődésben. A babák általában egyszerű, mindennapi szavakat kezdenek el először mondani, mint például „mama”, „papa”, „baba”. Ekkor még csak egy-két szót használnak aktívan, de a szókincsük folyamatosan bővül. A babák beszédfejlődésének üteme eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy a babák 12-18 hónapos koruk körül kezdenek el szavakat mondani.

A 15-16 hónapos babák egyes szavakat hátulról előre mondanak. Például a cica caci lesz, vagy a maci cima. Aztán szép lassan a helyére kerülnek a szótagok, és egyre inkább kibővítik a szavakat mondatokká, előröl hátra felé haladva. A szótagok rakosgatása a szavak mondatokká fűzésének előzménye. Az is lehet, hogy ebben a korban már egyes rövid mondatainkat el is tudják ismételni, bár azokat maguktól még nem tudnák kimondani.

Mire a mondatképzés megindul, a kisgyermek nagyjából 10 jelentéssel bíró szót tud kimondani. Körülbelül így: igen, ez egy baba; vagy: értem, hol a baba? Itt a baba. Kéred a babádat? Tessék. Aztán ezeket az egyszerű mondatokat ismételgethetjük. Így a gyerek memorizálhatja, az adott szituációban a megfelelő érzelemhez kötheti a megfelelő mondatokat.

A gyermek a kérdésekre is szómondattal válaszol. Például, az anya látja, hogy a kisfia hiába próbálkozik az ajtó kinyitásával, és megkérdezi: segítsek? A kisfiú válasza: pa-pa. Jelentése: inkább a papa nyissa ki. A szómondatok időszakában kevés cselekvést kifejező szót lelhetünk fel a gyermek szókincsében. Inkább a hangsúlyos szókezdő szótagot, az igekötőt használja: ki = menjünk ki, le = leesett, el = elgurult, elment.

Szókincs bővülése (18-24 hónap)

A gyermekek szókincse ebben a szakaszban gyors ütemben bővül. 18-24 hónapos korukban már képesek egyszerű mondatokat alkotni, mint például „Kérem a labdát”. Ebben az időszakban a beszédértés is jelentősen fejlődik. Másfél éves korukra már sokkal összetettebben beszélnek a gyerekek. Szókincsük pár hónapon belül háromszorosára, azaz 30 szóra emelkedhet. Gyermekünk már meg tudja kérdezni, hogy hol a baba. De a birtokviszonyt is jelezni tudja: azaz, hogy a baba az enyém. A dackorszakot előkészítve, már tisztában van a tagadó alakokkal. Képes szavakkal kifejezni, ha valamit nem akar, ha valami nem kell neki. Saját kérdéseire meg tudja már adni a választ is. Hova megy? Oda.

Ebben a korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok. A mondatszerkesztést alapvetően ebben az időszakban, a ki mit tesz, vagyis a baba eszik, és a ki mit tegyen, vagyis, adjál kifli - típusú mondatok jellemzik. Ezeket a mondatokat variálják, aztán tagadásban és kérdésben. Vagyis: Nem kifli adjál, illetve: Baba eszik?

18 hónapos korára már a beszéd, és a pártbeszéd ritmusát is megtanulják a gyerekek. Sokszor lehet tapasztalni, hogy kisgyerekek folyamatosan, gesztikulálva, a magyar nyelvhez hasonlatos, néhol már - már értelmezhető hosszú monológokat mondanak. Azonban ilyenkor még csak ízlelgetik a beszéd ritmusát, csengését. Beszédük még nem tiszta, hiszen a folyamatos beszédhez szükséges izmai koordinációja még nem elég fejlettek. A beszédfejlődésben nagy segítségére van gyermekünknek, ha sok ritmusos mondókát mondogatunk neki, dallamos énekeket énekelünk, illetve sok-sok zenét hallgatunk. Ezek mind-mind a ritmusérzéket fejlesztik, valamint jó hatással vannak gyermekünk érzelmi fejlődésére, ami a helyes és szép beszéd elsajátításának legfontosabb feltétele.

Összetett mondatok (2-3 év)

A gyerekek egyre összetettebb mondatokat kezdenek használni és egyre bonyolultabb nyelvi struktúrákat kezdenek el alkalmazni. Képesek lesznek összefüggő történeteket mesélni, kérdéseket feltenni és válaszolni rájuk. A nyelvtani szabályokat fokozatosan tanulják, még sokszor előfordulnak hibák.

Kétéves korára egy gyermek már 200-300 szót ismer és használ biztonsággal. Egyre folyékonyabban és érthetőbben beszél, még akkor is, ha esetleg egyes hangokat még felcserél, vagy selypít, esetleg raccsol. Lankadatlan energiával tanul, gyakorol, és ismételgeti a szavakat. Nagyon szereti ugyanazt a történetet többször, ugyanazokkal a szavakkal elmondani, vagy visszahallani szüleitől. Ezzel is szinte bevési memóriájába az új szavakat, és párosítja azokat az általa megélt élményekkel. Ezért is nagyon fontos, hogy sok közösen megélt történetünk, élményünk legyen. Aztán ezekről legyen elég időnk beszélgetni gyermekünkkel.

Elkezdhetünk jelzőket is használni. Pl. Ez a tea forró, vagy a hó hideg. Vigyázzunk azonban arra is, hogy csak ritkán minősítsünk, inkább csak tárgyilagos dolgokat állapítsunk meg. Pl. sose mondjuk, hogy rossz gyerek, vagy csúnya néni, mert a gyereknek ezek a szókapcsolatok együtt épülnek be az emlékezetébe, és később, mint tudatalatti érzet rosszul befolyásolhatják későbbi észleléseit. A minősítést tartogassuk, igazán fontos esetekre. Pl. a járdáról lemenni veszélyes, és egyéb testi épséget megóvó szituációkra. Bátran használhatunk határozókat, mint az itt és az ott. A gyerekek már jóval hamarabb értik azok jelentését, mint hogy használni tudják őket.

Hároméves korukra a gyerekek többsége már érti és használja az idővel kapcsolatos szavakat. Már megérti a múlt, a jelen és a jövő fogalmát. Egyre többet használ mondatrészeket összekötő szavakat, mint az és, vagy a vagy. Előfordul, hogy gyakorlásképpen teljesen értelmetlenül, egymás után használja őket. Nagyon mókás, ahogy egy 2-3 éves gyerek megtartja akadémiai székfoglaló beszédét a következő stílusban: Tehát: a baba és, akkor, tegnap hogy mindenki, és mamának, szóval. Érdemes hanganyagon megörökíteni az utókornak gyermekünk kezdeti próbálkozásait.

Milyen a 16 hónapos baba?

A 16 hónapos gyerek épp új átalakuláson megy keresztül. Éntudata egyre nagyobb, ezzel viszont fordítottan arányos a kompromisszumkészsége, féltékenykedik, irigykedik, önző lehet: nem kell megijedni, ez még mindig életkori sajátosság, önzetlenül megosztani a dolgainkat, tárgyainkat és persze elsősorban a szüleinket nagyon fejlett szociális érzékenységet igényel.

Felüti a fejét a testvérféltékenység, kőkeményen számon tartják, miből és mennyivel kaptak kevesebbet, mint a többiek, legyen az édesség, ajándék vagy puszi. Ha nem sikerül behajtania, ami jár neki, határozott nemtetszését fejezi ki hiszti, dühös csapkodás vagy tiltott dolgok elkövetése formájában. Bár egyre erősebben igényli a gyerektársaságot, még mindig nem együtt, hanem egymás mellett, párhuzamosan játszanak. Napirendje egyre többször felborulhat, hiszen egyre többféle aktív dolgot csináltok, ilyenkor érdemes az új helyzetnek megfelelően finoman átalakítani a szabályokat, a kisbabás helyett egy kisgyerekes napirendet kialakítani. Alvásigénye napközben egyre kevesebb, a délutáni-déli alvás egyre rövidebb ideig tarthat, és ha néha elmarad egy-egy érdekes program miatt, az sem a világvége…. Érzelmi hullámvasútjainkra nagyon érzékenyen reagál, azonnal észreveszi, ha szomorú vagy ideges vagy és ő is átveszi a feszültséget, ha nem kap rá magyarázatot.

Játékait csoportosítja, naponta százszor átpakolja, pár percig akár egyedül is elvan velük, de erre azért még nem lehet építeni. Mesekönyveket lapozgat, de már nem csak a képek érdeklik, hanem a hozzájuk tartozó történetek is, kedvenc meséit képes ezerszer megnézni, meghallgatni. Dúdolgat, énekelget magában a saját nyelvén. Szókincse egyre bővül, aktív szókincse 10-20 szó, minél többet beszélgetünk vele és hozzá, annál gyorsabban tágul a tudása. Távirati hatású, 1-2 szavas mondatokat alkot, néha csak a saját és közvetlen környezete számára érthető kifejezésekkel, magára általában még 1. szám 3. személyben utal.

Mozgásfejlődés 16 hónaposan

Ebben az életkori szakaszban a lassúbb mozgásfejlődésű gyermekek is elkezdenek önállóan járni. A már egy ideje két lábon közlekedő tipegők járása összerendezettebbé válik, de az akadályok vagy a sietség bizonytalansághoz, esetleg eséshez vezethetnek. A járás már elég biztonságos nemcsak az elinduláshoz, megálláshoz és irányváltásokhoz, hanem ahhoz is, hogy gyermekük cipekedjen, hozni-vinni tudja a játékait, illetve húzza és tolja, amit lehet. Egyre hosszabb sétákra lehet vele elindulni. A földről már képes kapaszkodás nélkül felállni, és miközben játszik, hosszú ideig stabilan megáll. A guggoló helyzet szintén kedvelt pozícióvá válik a játékhoz is.

Ebben az életkorban a kisded már szeret labdázni, képes a labdát állva eldobni anélkül, hogy elesne. A labdarúgást is megpróbálja utánozni, de ez még azt jelenti, hogy járás közben nekimegy a labdának, és így löki tovább. Vannak kisgyermek, akik egy-másfél éves koruk körül ráéreznek a gyors haladás örömére, és például a műanyag kismotort, futóbiciklit előszeretettel hajtják a lábukkal. Meg tanulnak rajta egyensúlyozni, sebességet változtatni és kormányozni haladás közben; le sem akarnak szállni róla. Mások csak később fogják örömüket lelni benne.

Gyermekük kézmozgása is egyre ügyesebbé válik, és a ki-be pakolászás során egyre kisebb résekbe, lyukakba gyömöszöli a játékokat. Méretük és formájuk szerint is próbálja a pontosan illeszkedő formákat a helyükre tenni. A szülei tevékenységeinek utánzása során (főzés, szerelés, takarítás) is egyre többféle tárggyal végzett mozdulatot próbálgat. Képeskönyvek kemény lapjainak forgatása mellett már próbálkozik a vékony lapú könyvekkel, újságokkal is. A kézzel evés mellett próbálja elsajátítani az evőeszközök használatát és a pohárból ivást is. Próbál egyedül vetkőzni, zoknit, sapkát, cipőt vagy kesztyűt levenni. Ebben a korban az öltözködés, a pelenkacsere nehézkessé válhat, különösen, ha a szülők ragaszkodnak a régi, háton fekvős megoldáshoz. Vannak gyermekek, akik könnyebben válnak partnerré, ha már álló helyzetben történik a tisztába tevés. Mivel gyermekük beszédértése is rohamosan fejlődik, érdemes minden önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységet előre, röviden jelezni neki, hiszen így nem éri váratlanul őt.

Hogyan segíthetnek a szülők a beszédfejlődésben?

A szülők fontos szerepet játszanak a gyermek beszédfejlődésében:

1. Beszélj sokat a gyermekhez: Minél többet hall a gyermek beszédet, annál jobban fog fejlődni a beszédkészsége. Beszélj a napi tevékenységekről, nevezz meg tárgyakat és eseményeket.
2. Olvass neki meséket: Az új szavak hallatán fejlődik a babák szókincse és beszédértése, továbbá azáltal, hogy elképzelik a hallottakat, a fantáziájuk is. A szókincs növekedését jól előkészíti a rendszeres mesélés, a mesekönyv nézegetés, amikor a baba rámutathat dolgokra és elmondod neki mi micsoda a képen. Sok kicsi nem tudja még türelmesen kivárni, amíg elolvasol neki egy mesét, de a képeket nézegetni szeretik.
3. Énekelj és mondókázz: Az énekek és mondókák ritmusa és rímjei segítenek a hangok és szavak megtanulásában és a szókincs gyarapításában.
4. Bátorítsd a gyermeket a beszédre: Kérdezz egyszerű kérdéseket, és várj türelmesen a válaszra. Dicsérd meg a gyermek próbálkozásait, még akkor is, ha nem tökéletes. Sose javítsuk ki gyermekünket, inkább ismételjük meg helyesen még egyszer az általa kiejtett szót. Nagyon fontos, hogy ne gügyögjünk gyermekünknek, hanem kedvesen, de helyesen ejtsük ki a szavakat.

Fontos, hogy a gyermek korának (és érdeklődésének) megfelelően válasszunk a könyvek közül, ugyanis egy 1 éves gyermeknek biztos nem lesz türelme több mondatot végighallgatni egy oldalon. Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt!

Megkésett beszédfejlődés jellemzői

Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a gyermek ép intellektussal és ép érzékszervekkel rendelkezik, megfelelő beszélő környezet veszi körül ennek ellenére a beszéde csak később vagy nem indul meg. Megkésett beszédfejlődésű tehát az a gyermek, aki 2-2,5 éves korban nem rendelkezik min. 50-70 szavas szókinccsel és nem használ két szavas mondatokat. Ennél korábban is vannak már figyelemfelhívó jelek, amikre oda kell figyelni és szakember segítségét kérni. Ilyen, amikor nem jelenik meg a gőgicsélés, vagy a gagyogás. Vagy ha meg is jelenik, nagyon szegényes, nem mondható változatos hangadásnak. Vagy amikor 18 hónapos kor után sem jelennek meg az első szavak.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Fontos megérteni, hogy a beszédfejlődési szakaszok viszont meghatározott sorrendben követik egymást, így ha valamelyik szakasz kimarad (pl. gőgicsélés, gagyogás, vagy nem jelennek meg az első szavak) az figyelemfelhívó jel, arra, hogy eltérően zajlik a beszéd fejlődése. Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a jeleket, amelyek esetén szakemberhez fordulás javasolt:

Ha a gyermek 3 éves kor alatti beszédfejlődését szeretnénk szakemberrel segíteni, speciálisan olyan logopédust kell keresni, aki 3 év alatti gyermekekkel is foglalkozik, hiszen általában idősebb korosztállyal dolgoznak. Ezen kívül felkereshetőek olyan korai fejlesztéssel foglalkozó intézmények, korai fejlesztő központok, ahol a megfelelő segítséget megadják ebben az életkorban is mind a mozgás mind a beszédfejlesztés szintjén.

Ha szopási nehézségeket észlelünk egy csecsemőnél, aminek hátterében nem táplálkozási tényezők állnak, érdemes gyógytornászt felkeresni az arcizmok tréningezése miatt, melyek megfelelő funkciója a normál beszédhez elengedhetetlen. Összetett fejlődési zavarban szenvedő (beszéd- és mozgászavar is) gyermekek kezelésére az erre specializált gyermekek komplex rehabilitációjával foglalkozó osztályokon is van lehetőség, ha a kivizsgálás alapján ez indokolt. A rögzült pöszeség hátterében kis százalékban állhat a fogak vagy az ajkak anatómiai rendellenessége, melynek oka akár az elhúzódó cumihasználat is lehet. A beszédhibáknál kiemelten fontos, hogy ne javítgassuk folyton a gyermeket, mert még frusztráltabbá, gátlásosabbá válnak, ha beszédről van szó és még a terápiás együttműködésük is megszűnhet.

tags: #16 #honapos #baba #beszedfejlodese