Az MMR védőoltás a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás), a morbilli (kanyaró) és a rubeola (rózsahimlő) betegségek ellen védő gyermekkori kötelező oltás, melyet 15 hónapos korban, majd 11 évesen kapnak a gyermekek. Az oltóanyag gyengített vírusokat tartalmaz. Az első oltást követően kb. 90%-os védettség alakul ki 14 nap alatt, azonban a tartós védettséghez az emlékeztető oltás is szükséges.
Azokon a helyeken, ahol az MMR védőoltás kötelező, a mumpsz, a kanyaró és rózsahimlő előfordulása csekély; viszont ha az átoltottság 95% alá esik a lakosság körében, akkor járványok alakulhatnak ki, mint például Romániában vagy Ukrajnában.
Az MMR oltás története és bevezetése Magyarországon
A kanyaró elleni védőoltást 1969-ben vezették be a 9 hónapos gyermekek körében, majd 1974-78-ig különféle változtatások történtek a védőoltás rendszerében (pl. 14 hónapos korban kapták a gyermekek). 1989-ben vezették be a rubeola elleni védőoltást, valamint ekkor rendelték el a kanyaró elleni védőoltás újraoltását is a 11 évesek körében. A morbilli-rubeola bivalens védőoltásokat 1990-ben, a trivalens morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) védőoltást 1991-ben kezdték el használni.
1992 óta az MMR védőoltást 15 hónapos korban adják először, az MMR emlékeztető oltást (ami eddig csak a morbillire vonatkozott) pedig 1999 óta alkalmazzák a tartós védettség kialakítása érdekében. Az MMR védőoltás a kötelező oltások közé tartozik Magyarországon, és a gyermekorvosi szolgáltatások keretében ingyenesen biztosítják.
Az oltás egy éve a megoldás
Oltási reakciók és tünetek
A gyógyszerek esetében használt „mellékhatás” helyett a védőoltások esetén a szakemberek az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése. Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának jelei.
Az oltást követő 7-14 nap elteltével az alábbi tünetek jelentkezhetnek: láz, kiütés, nyálmirigyduzzanat. A tünetek 1-2 napig tarthatnak. Az oltott személy bőrén kiütések jelentkezhetnek, általában a testen és az arc környékén. Ezek a tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. Ritkán beszámoltak az oltott gyermekekben idegességről, nyugtalanságról, szokatlan sírásról vagy álmatlanságról és étvágytalanságról. Ezek a tünetek csak átmenetiek és általában 1 héten belül (néhány napon belül) megszűnnek. Fontos tudni, hogy a bélgyulladás és az autizmus - a tévhittel ellentétben - nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.
A szülő számára ijesztő tünetek (pl. nagyon magas láz >40 °C, ismétlődő hányások) esetén orvoshoz kell fordulni. Az oltási szövődménynek nevezzük az oltással ok-okozati összefüggésbe hozható betegségeket és súlyos általános reakciókat. Ezeket az oltó orvosnak jelenteni kell és az illetékes bizottságnak ki kell vizsgálnia.
Mikor nem adható be az MMR oltás?
Az MMR oltás elhalasztása ajánlott lázas betegség, illetve várandósság esetén. Immunológiai károsodás (veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok), alacsony trombocitaszám (ITP) esetén egyéni mérlegelés alapján szükséges dönteni az oltásról oltási tanácsadó segítségével. A védőoltás hatásosságát az immunglobulin-pótlás, illetve a vérkészítmények csökkentik.
Ha valakinél éppen zajlik a betegség, akkor nem javasolt az MMR védőoltás beadása. Az immunrendszer már küzd a betegséggel, és nem feltétlenül tud megfelelő választ adni az MMR védőoltásra.
Fontos tudnivalók várandósság esetén
A rózsahimlő különösen veszélyes lehet a kismamák esetében, mivel a vírus át tud jutni a méhlepényen és súlyos fejlődési rendellenességeket okozhat a magzatnál, ezért várandósság előtt érdemes ellenőrizni az immunitás mértékét. Vetélés, komoly fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki a babánál: süketség, vakság, szívfejlődési rendellenesség, mentális retardáció, májkárosodás.
Az anyai védettség az első néhány hónapban védelmet nyújt a csecsemőknek, ennek ellenére az oltás beadása előtt nem javasolt kanyarójárvány-veszélyes helyre utazni a gyermekkel.
MMR oltás felnőtteknek és utazóknak
Egyes munkakörökben felnőttkorban MMR emlékeztető oltást adhatnak. Ehhez vagy a munkáltató biztosítja a vakcinát és a foglalkozás-egészségügyi orvos elvégzi az oltást, vagy a háziorvos vényre felírja a vakcinát, majd be is adja a térítés ellenében megvásárolható oltóanyagot. Járványos területre utazók is kérhetik a kanyaró elleni vakcinát.
Felnőttek utazás előtti önkéntes oltására a kockázat felmérését követően az NNGYK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy más intézmények által működtetett nemzetközi oltóközpontokban, térítés ellenében is sor kerülhet. Ha valaki nem emlékszik rá, hogy megkapta-e az MMR védőoltást, vagy ha nem biztos abban, hogy teljesen immunizált a betegségekkel szemben, érdemes konzultálni az orvossal az újabb MMR védőoltásról.
A betegségek, amelyek ellen az MMR védőoltás véd
Kanyaró (Morbilli)
A kanyaró rendkívül ragályos, kiütéses betegség. Lázzal, orrfolyással, köhögéssel, kötőhártyagyulladással kezdődik, majd a fül mögött kiütések jelentkeznek, amelyek azután az egész törzsre, majd a végtagokra is átterjednek. A leggyakoribb szövődménye a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás, emellett előfordulhat hasmenés, agyvelőgyulladás, mely 1 000 kanyaróban megbetegedett közül egynél jelentkezik, tehát nagyságrendekkel gyakoribb, mint a védőoltás miatt esetleg kialakuló hasonló szövődmény. A fertőzéshez társuló agyvelőgyulladás után gyakran maradandó károsodás - halláskárosodás és értelmi fogyatékosság - alakul ki.
Mumpsz (Járványos fültőmirigy-gyulladás)
A mumpsz vírus okozta betegség. Lázzal, elesettséggel járó megbetegedés, amely során az egyik oldali, majd a másik oldali fültőmirigy is begyulladhat. A fültőmirigyek a fül előtt és az állcsont alatt helyezkednek el mindkét oldalon. Gyulladásukkal az arc és a nyak megdagad és az érintett terület fájdalmassá válik. Serdülő fiúknál szövődménye heregyulladás is lehet, amely súlyos, maradandó károsodást okozhat, akár a nemzőképesség elvesztéséhez is vezethet. A mumpszvírussal történő fertőződés után ritkán hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki. Emellett halláscsökkenés is maradhat vissza.
Rózsahimlő (Rubeola)
A rózsahimlő, más néven rubeola, vírus okozta kiütéses fertőzőbetegség. Gyermekek esetében általában enyhe lefolyású kiütéses betegség, hőemelkedéssel, a tarkótájon megnagyobbodott nyirokcsomókkal, esetenként kötőhártyagyulladással. A tünetek enyhék, 50%-ban ki sem alakulnak. Ezek lehetnek: alacsony láz, levertség, nyirokcsomó-duzzanat, máj- és lépmegnagyobbodás, arcon, majd testszerte megjelenő kiütések. Az óriási gond akkor van, ha a várandós kismama találkozik a vírussal vagy találkozott a teherbeesés előtti egy hónapban, mert a vírus átjut a placentán. Vetélés, komoly fejlődési rendellenességek alakulnak ki a babánál: süketség, vakság, szívfejlődési rendellenesség, mentális retardáció, májkárosodás.
Oltási ütemterv és hatékonyság
Az MMR védőoltás beadása a szülők és gondviselők felelőssége. Amennyiben valaki nem hajlandó beadatni a gyermekének az MMR védőoltást, akkor nem kezdheti meg az óvodát, iskolát, és hasonló közösségi intézmények látogatása is korlátozottá válik. Az oltás hatékonysága azonban nagyon magas, és a védettség időtartama is hosszú, általában évtizedekig tart. Ha valaki már megkapta az MMR védőoltást, akkor a betegségek kimenetele enyhébb és rövidebb ideig tart, mint az oltatlan emberek esetében.
Oltási ütemterv
- 15 hónapos kor: Első MMR oltás (Priorix)
- 11 éves kor: MMR emlékeztető oltás
Kiegészítő oltások
Az MMR oltás mellett más fontos védőoltások is léteznek gyermekkorban:
- Infanrix (2, 3, 4 és 18 hónapos kor): torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás és a Haemophilus influenzae b-típusa által okozott invazív megbetegedések ellen véd.
- Vaxneuvance (3, 4, 12 hónapos kor): Streptococcus pneumoniae (pneumococcus) 15 törzse ellen véd, melyek agyhártyagyulladást, szepszist, tüdőgyulladást és középfülgyulladást okozhatnak.
- Bárányhimlő elleni oltás (12-15 hónapos kor): Ajánlott minden 1 évesnél idősebb gyermek részére, aki még nem esett át bárányhimlőn. Magyarországon a bevezetését 2019-ben tervezték.
- Kullancs-encephalitis elleni oltás: A vakcinát általában a felkar izomzatába adják be. 1 éves kor felett 2 oltás 1 hónap eltéréssel, majd a második oltás után 5-12 hónappal szükséges még egy. Az oltást 3-5 évente ismételni szükséges.